Üzenjük

Bélaváry Gábor, Csepel.
A palánták lassú fejlődése, a levelek kékes, vöröses, zöldes elszíneződése, az alsó levelek sárgulása, súlyos esetben a palánták felkopaszodása foszforhiányra utal. Ilyesmi akkor is előfordulhat, ha jó minőségű palántaföldet vásárolunk, hiszen a tápelemek felvehetőségét a hideg talaj erősen gátolja. A növények foszforigénye palántakorban a legmagasabb. Ilyenkor a gyökérzet kialakulása és az erőteljes fejlődés megindulása miatt nagy mennyiséget használnak fel ebből az elemből. Fejlődési rendellenességekre az egyik megoldást a növények számára könnyen felvehető, foszforsúlyos műtrágyák jelentik. Ha viszont nem a tényleges foszforhiány, hanem a hideg talaj okozza a bajt, akkor önmagában a hőmérséklet emelése is segít. Ezért a virágládákat rakjuk olyan helyre, ahol alulról kapják a meleget.
Hagyományos eljárással a palántákat úgynevezett melegtalpon, melegágyakban nevelték, amelyek kedvező hőfokát a bomló szervesanyag adta. A bolgárkertészek – a téli felkészülés előtt – a melegágyakat nagy mennyiségű friss, szalmás lótrágyával „gyújtották be”. A bemelegedett trágyát betaposták, vastagon szalmával takarták, ami részben csillapította a trágya hatását, másrészt átmelegedése után, bomlásával megnyújtotta a talp meleg időszakát. A jól begyújtott talpra hordott palántaföld annyira átmelegedett, hogy ott a kényes növények is károsodás nélkül átteleltek, és a tél végi vetésből származó palánták már kora tavasszal erőteljesen, egészségesen fejlődtek. A természet ilyen energiaforrásával egyetlen műtrágya vagy mesterséges úton pótolt energia sem versenyezhet.
Mivel napjainkban csak kevesen juthatnak hozzá friss istállótrágyához, egyre többen hasznosítják a nagy mennyiségben képződő hulladék bomlásakor fejlődő bioenergiát. Az így nevelt palántákból minden bizonnyal egészséges növények és ízletes termések fejlődnek.

Túri Antalné, Szolnok.
A komló értékes, gyógyhatású növény, de termesztése csak üzemi szinten kifizetődő. Víz- és tápanyagigényes kultúra, kényes a víz-, hő- és fényviszonyok éven belüli megoszlására. Termesztése sok tapasztalatot kívánó, munkaerőigényes folyamat. Házikertben csak akkor ajánljuk, ha valaki időt tud szakítani a – szőlőhöz hasonló – rendszeres metszési, kötözési és növényvédelmi munkák elvégzésére. Jóllehet a komló várható hozama a szőlőénél lényegesen kisebb, és itt még betegségeknek ellenálló fajták sincsenek. Kis mennyiségben a komló értékes tobozvirágzata vadontermő állományokból is begyűjthető.