„A Gödöllői Királyi Kastély multikulturális működési koncepciójából, valamint kulturális-turisztikai zászlóshajó feladatköréből adódón, elsősorban zenés produkció megvalósítására kell törekedni. Ez egyértelműen következik abból, hogy a magyar látogatók mellett, a Magyarországra szervezetten érkező külföldi turisták 10 százaléka megfordul a kastélyban, nekik pedig elsősorban a muzsika jelentheti azt a nyelvi kötöttségek nélküli szórakoztatást, amit a kastélymúzeum látogatásán túl a barokk színházban nyerhetnek” – mondja Szabó Margit, a Gödöllői Királyi Kastély sajtófőnöke.
Szabó Margit hozzáteszi: „Amellett, hogy főúri miliőt nyújt, a hajdani családias jelleg miatt mindössze 95 néző befogadására alkalmas, a színpad és színpadtechnika alapján úgy véljük, hogy elsősorban kis létszámú zenés darabok bemutatására alkalmas.”
Ismereteink szerint a Èesky Krumlovban 1680 óta tökéletes épségben megmaradt, eredeti díszletállománnyal és 500 kosztümmel, valamint 2000 librettóval rendelkező kastélyszínház csak és kizárólag muzeális bemutatásra hivatott, az eredeti berendezések és anyagok tökéletes megóvása érdekében. Ez azt jelenti, hogy a kastélyszínház belső légtere relatív páratartalmának megőrzése végett a nyári szezonban naponta csupán 40 fő látogatását engedélyezik, s ugyanezért évente csak egy előadást tartanak.
Gödöllői színházban viszont a műemléki-múzeumi jelleget is fenntartva, azt bemutatva, a nyári szezonban folyamatosan lehet majd rokokó, barokk műveket játszani, a teátrum így nemcsak a régió-beli és budapesti, hanem a több tízezer külföldi vendégnek is tartalmas szórakozást képes nyújtani.
A színház története
A Gödöllői Királyi Kastély helyreállítása során a feltárási munkák is egyértelműen igazolták, hogy a műemlékegyüttesben az 1867-ben történt átépítésig színház működött. Egy véletlenszerű falkutatás során 1968-ban kerültek elő az egykori falképek, s Bécsben megtalálták a színházépítés terveit – így rekonstruálni lehetett a hajdani teátrumot.
Sajnálatos módon a kastélyszínházra vonatkozóan kevés dokumentum áll rendelkezésre, de – ahogy Staud Géza tanulmányában olvasható – „…minden magyar színháztörténeti munka, amely színjátszásunk 18. századi előzményeivel is foglalkozik, megemlíti a Grassalkovichok gödöllői színházát ....”
Grassalkovich II. Antal (1734-1794) apja 1781-es halála után átalakításokat végeztetett a kastélyban: lebontotta a Migazzi-lakosztály három szintjét, így alakult ki a jelenleg is látható színházi tér. (A kiegyezés után az emeleteket visszaépítették, lakószobákat alakítottak ki, gyakorlatilag másodszor hozták létre a szinteket.)
ifj. Dümmerling Antal: a Gödöllői Kastély című műve szerint az építkezés 1778-ban kezdődhetett, ami egyben azt is jelentené, hogy idén a gödöllői barokk színház létesítésének 225. évfordulóját ünnepelhetnénk.
A Grassalkovich család színházaira vonatkozó írott anyag hallatlanul szegényes, a hajdani gyűjtemény teljesen elpusztult. A különböző más forrásokból, vagy azok utalásaiból egyértelműen látszik, hogy a család életvitelében a művészet nagyon komoly szerepet játszott, s nem véletlen, hogy külön építészeti stílus – a gödöllői – is az ő nevükhöz kötődik.
Szinte pótolhatatlan az a veszteség, amit a háború okozott a dokumentációkban, de még nagyobb gond, hogy a Grassalkovich levéltárban őrzött, s a kastélyszínházról szóló anyagokat, rajzokat és egyéb feljegyzéseket a kutatók sajnos nem dolgozták fel idejében. Ezeket napjainkban lehetetlen pótolni.
A fellelhető adatok szerint több direktor működött itt.
Johann Peter Mayer nemcsak Pozsonyban vezette a Grassalkovichok színházát, de Esterházán (Fertődőn) és Pesten is játszott társulatával, majd egy ideig vezette a gödöllői magánszínházát is.
A másik igazgató Franz Jakob Sherczer Bécsből származott, felváltva bérelte a győri és a gödöllői színházat. A harmadik direktor, Philipp Berndt tevékenységére jellemző – de Sherczer esetében is találunk erre utalást -, hogy a gödöllői vendégjátékok idejére is kifizették a győri vagy pesti színházak bérleti díját, amiből egyértelműen következik, hogy a gödöllői vendégjátékok tekintélyes jövedelmet biztosítottak nekik.
Első alkalommal a gödöllői kastélyszínházról Johann Lehmans könyvéből értesülünk: „1785-ben Cristoph Seipp német színigazgató útleírásában hivatkozik arra, hogy a budai és a pesti színtársulatok felváltva játszanak — a herceg költségére — a nyári szezonban Gödöllőn.”
1786-ban Korabinsky ad hírt arról, hogy a herceg kényelmes színházat építtetett, továbbá, pesti színészek fellépésével oldotta meg a programokat. 1788-ban Scherzer direktor társulata felváltva játszott Győrött és Gödöllőn. 1792-ban Berndt kérte, hogy a következő évben húsvéttól Szent Mihály napjáig fizethesse Győrben a bérleti díjat, s hogy egy-két hónapra elutazik „zum Fürsten Kraschalkovitz nach Gethele”. A korabeli társulatok Haydn, Mozart, Cimarosa és Chundy műveit adták elő.
1786-tól Grassalkovich II. Antal hercegnek önálló, 24 tagú zenekara volt, Druschetzky György vezetésével. A zenészek elhelyezésére új rész (a még helyreállításra váró muzsikus szárny) épült. Eme viszonylag hiányos és sajnos már pótolhatatlan dokumentumok többnyire megnehezítik a gödöllői kastélyszínház jellegének és művészi színvonalának megítélését, ám ugyanakkor módot és lehetőséget teremtenek arra, hogy ma olyan kulturális élményt nyújthasson a színház, ami nemcsak hazánkban, hanem Európában is szinte egyedülálló.
A gödöllői kastélyszínház Grassalkovich III. Antal herceg csődbejutása után, Odrobenyák Nepomuki János feljegyzései szerint, használaton kívül álló, elhanyagolt, leromlott épületszárnnyá vált. 1867 márciusában Ferenc József – gróf Andrássy Gyula, Ivánka Imre társaságában – szalonkavadászat közben megnézte a koronázási ajándéknak szánt gödöllői kastélyt, amelyben egy évtizeddel korábban már járt egyszer.
A Vasárnapi Ujság ezután a látogatás után a helyszínre küldte munkatársát: „Az egész nyomasztó hatást gyakorol a nézőre, mit leginkább akkor érezni, midőn a sok szobán végig (144) az elhagyott színházba lép az ember, melyen már közel ötven éve nem játszott senki. Hideg, puszta színpad, ránczos színfalakkal, félig lecsöngő függönynyel, porlepte székekkel, színe hagyott páholyokkal. Ez az elhagyott hely részt kezd venni a haza örömében, felvidámul az ócska kastély meg fog ujulni.„
D.--s.
Más lapszámokat átnézve a szignó nagy valószínűséggel Deák Farkast rejti.
A kiegyezés új lehetőséget jelentett a kastély életében, hiszen a magyar kormány belga tulajdonból vásárolta vissza a barokk palotát, s király rendelkezésére bocsátotta. Az uralkodó és főleg neje, Erzsébet királyné kérésére az évtizedekig elhanyagolt épület átalakították, renoválták. Ekkor szűnt meg a barokk színház. A gödöllői hazánk egyetlen hitelesen helyreállítható barokk kőszínháza, amely kultúrtörténeti és műemléki-muzeális szempontokat is figyelembe véve kivételes adottságokkal rendelkezik.
Múteum és üzlet
Nagy anyagi áldozatokat követel manapság egy jelentős műemlék fenntartása. Különösen hazánkban, ahol a jelenlegi fizetések és múzeumi jegyárak mellett a belépőkből befolyt pénzek csak a szükséges költségeknek csak a töredékét teszik ki. Mégsem lehet szállodává alakítani például egy gödöllői kastélyt, amely nemzeti ereklye, s idegenforgalmi szempontból is vonzó.
Ezért amikor valamelyik politikus egy alkalommal megkérdezte Dr. Körösvölgyi Lászlót, a Gödöllői Királyi Kastély Kht. ügyvezető igazgatóját, hogy a rábízott műemlék-együttes miért nem képes eltartani magát, az igazgató így felelt: ”Adjanak nekem egy jó szövetkezetet, hiszen Grassalkovichnak, a kastély építtetőjének birtokai Gödöllőtől Nagykállóig terjedtek„.
Az igazgató ezt ugyan tréfának szánta, de munkatársaival újabb és újabb ötleteket talál ki, hogy a műemlék önerőből fenntartható legyen. Három évvel ezelőtt egy Bonnban rendezett múzeumi konferencián példaként hozták fel a Barcelonában nyílt Guggenheim Múzeumot, amely látványosságának köszönhetően egy év alatt megtermelte létrehozásának költségeit. Körösvölgyi László 18 évig volt a Hungexpo vezérigazgatója, az üzleti mentalitás a vérében van. ”Az igényességet szem előtt tartva minden lehetőséget meg kell ragadni Gödöllőn, amellyel pénz teremthető. Ma már olyan programokat tudunk nyújtani, amelyek egyedülállóak a világon„ – szögezi le.
Amikor négy évvel ezelőtt a kht. élére került, azzal állt elő, hogy a kastély népszerűsítésére Erzsébet királyné a leghatékonyabb marketingeszköz, aki 2000 napot töltött az épületben. A kastélyban ekkorra már megnyílt a Ferenc József szárny és az Erzsébet királyné emlékkiállítás, s a kialakított uralkodói enteriőrök valóban különlegességnek számítottak. Az anyag azonban tovább bővül, hiszen a Királyi Múzeum vásárlásokkal gazdagítja a gyűjteményét. A bécsi Dorotheum árverésén tavaly megszerezte Sisi egyik ágyát a hozzá tartozó éjjeliszekrénnyel, s egy-egy ezüst cukortartóját és teatartóját.
A marketingpolitika bevált: a ”Sisi-őrület„ nemzetközi gerjesztésében a kht. is nagy szerepet játszott, sorra nyíltak a királynéról emlékező időszaki kiállítások a bécsi Hofburgban, Triesztben, Monsában, La Corunában. Ráadásul több helyre Gödöllőről is kértek kölcsön anyagot, amely egyrészt népszerűsíti a kastélyt, másrészt a múzeumok viszonozzák a tárgykölcsönzést.
A Sisi-út is ebbe a sorba tartozik, amely nemzetközi összefogással, az érintett műemlékek vezetőinek és utazási irodák együttműködésével jött létre. Az ötnapos program Augsburgból indul, az unterwittelsbachi vízi kastély megtekintésével folytatódik – ahol Erzsébet a gyermekkorát töltötte -, majd végighalad a királynő életének olyan helyszínein, mint Bad Ischl és Bécs, majd Herendet érintve Gödöllőn ér véget, ahol hamarosan várják az első csoportot. A szervezők a szórakozási lehetőségek bővítése érdekében a közeli Lázár Lovasparkot is bevonták a projektbe.
A kastély mindemellett egyre több rendezvénnyel jelentkezik: a Gödöllői Tavaszi Fesztivál, a kiegyezéskor történt koronázásra emlékező ünnepségek, a Kamarazenei Fesztivál, a Barokk Napok, a Nemzetközi Hárfafesztivál, s decemberben az adventi ünnepségek már határainkon túl is egyre ismertebbekké válnak, október 22-én pedig újdonságként megkezdődik a Liszt Fesztivál.
Közben az épületegyüttes rekonstrukciója is folytatódik: a XVIII. századi barokk színházterem helyreállítása után, ha lesz rá pénz, a tervek szerint a márványistállót étteremmé, a lovardát 600 fős rendezvény- és konferenciateremmé, a kocsiházat kiállítóteremmé alakítják majd át, a kastélyban 12 apartmant rendeznek be, s a park távol eső részében külföldi befektető bevonásával 400 fős szállodát építenek.
Az eddigi eredmények bíztatóak, hiszen a hat éve megnyitott kastélyt ma már évente 250 ezren látogatják – a vendégek ötöde külföldi -, s így hazánk hatodik legnépszerűbb múzeumává vált.
origo.hu
Orbán Viktor a Tihanyi Apátság átadóján: Az európai élet fundamentuma van veszélyben – videó
