ABC

Déli harangszó Pátyról
A következő héten minden délben a pátyi református templom harangja szól a Kossuth rádióban. Páty 5000 lelkes község a zsámbéki medencében, a fővárostól alig 20 kilométerre nyugatra. A falu nevét először egy adománylevél említi 1286-ban. A település évszázadokon át a szántóföldi, gyümölcs- és szőlőkultúrájáról volt nevezetes. Szerencsés adottságait jól hasznosította Buda piacain. Acélos búzájáért és kellemes zamatú boraiért a messze földről érkezett kereskedők versengtek. A község borvidék jellegét a XIX. század végi filoxérajárvány megszüntette. A hajdani szőlősgazdák pincesorai a XX. század végén újraéledtek. Visszaidézik a szép fekvésű település jellegzetes hangulatát. Páty lakóinak több mint a fele református. A gyülekezet alakulásáról nem maradtak fenn adatok, de már 1628-ban Keresztúri Mihály volt a lelkészük. Az egyházközség becses darabja az 1668-ból való, ezüstből készült, aranyozott díszítésű úrvacsora-kehely. A szájhagyomány szerint az elöljáróságnak az 1700-as évek végén nem tetszett, hogy templomépítésre készülnek a pátyiak. Ekkor egy küldöttség utazott a Kancelláriára, ahol egy kalapnyi aranyat öntöttek az asztalra, bizonyságul arra, hogy anyagi akadálya nincs az építkezésnek. A pátyi református templom 1783-ra készült el. Negyvenhárom méter magas tornyában 3 harang lakik. A délidőben megszólaló 5 mázsa 20 kilós harang nemcsak az élőket hívogatja, hanem a két világháborúban elesettekre és az 1956 októberében a Magyar Rádió védelmében hősi halált halt Kovács Imre honvédra is emlékeztet.

Fogynak a királynő hattyúi
Egyre csökken a száma a Temzén élő királyi hattyúknak. Egy régi oklevél szerint ugyanis ezek a madarak az uralkodó és a királyi udvar tulajdonai. Aki tehát kifogja, tolla miatt vadássza vagy pecsenyének megsüti a vízen kecsesen suhanó hattyúkat, a királynő tulajdonában tesz kárt, s erre az utóbbi években számos szomorú példa akadt. Ráadásul a vandálokon kívül a menyétek is fenyegetik az állatokat. A királyi madarak mennyiségét számba vevő ceremónia, a hattyúszámlálás ünnepsége a XII. században indult. Azóta évente megrendezik, és ilyenkor egy királyi biztos hagyományosan megszámolja és megjelöli a Londont átszelő folyó környékén élő vízimadarakat.

Egy család tűzhalála
Szigetszentmiklóson, a bányató partján porrá égett egy hétvégi faház. A lángokban álló ajtó és az ablakok vasrácsai miatt a fiatal házaspár és hároméves kislányuk nem tudott az éjszaka keletkezett tűzből kimenekülni. Mivel a házban nem volt villany, a szerencsétlenséget valószínűleg nyílt láng, majd a gázpalackok belobbanása okozta. Mindhárman bennégtek a lángoló nyaralóban, a kiérkezett tűzoltók már nem tudtak segíteni.

Előkerültek a Czóbel-festmények
Sértetlenül megtalálta a rendőrség egy óbudai lakásban azt a négy Czóbel-festményt, amelyet áprilisban raboltak el. A mintegy kilencvenmillió forintot érő képeket a szentendrei Czóbel Múzeumból még áprilisban vitték el, és a házkutatás során az ágyneműtartóból kerültek elő. A művész korai korszakából származó alkotások néhány héten belül visszakerülhetnek az emlékház gyűjteményébe.

Háromezer epekő
Sajátos világrekordot tart egy nyugdíjas német asszony, akiből több mint háromezer epekövet távolítottak el. A hölgy évekig küszködött az erős fájdalommal, míg végre megállapították, hogy az epéjével van baj. Amikor az orvos felvágta az epehólyagot, nem hitt a szemének. A hölgy megtartotta emlékül mind a 3310 darab követ, amelyet otthon, egy üveghengerben tárol a könyvespolcon.

Hullámvasút-maraton
Nemigen van olyan emberi teljesítmény, amelyet ne lehetne felülmúlni. Ezt bizonyítják az előzőeket mindig túlszárnyaló Guinness-rekordok. Most éppen egy amerikai férfiról szól a hír, aki 147 órát töltött hullámvasúton. Lehet, hogy ennél többet is kibírt volna, ám a rossz idő miatt hat nap után abba kellett hagynia a kísérletet. Eredménye 35 órával így is túlszárnyalta két japán korábbi rekordját. Az amerikai nyolcóránként 15 perces szünetet tarthatott, szükségleteit a hullámvasút kocsijában kialakított toalettben végezhette el. Napközben 120 kilométeres sebességgel száguldott, és a vasút legmagasabb, 62 méteres pontján is áthaladt, éjszaka azonban csak egy kisebb pályát kellett bejárnia.

Tolmácsgép macskákhoz
A Takara japán játékgyár kitalált egy szerkentyűt, amely emberi nyelvre fordítja le a macskák nyávogását. Mert hát egészen másképp szól az a miau, ha a cicánk éhes, fáj valamije, vagy egyszerűen csak azt akarja közölni, hogy hagyjuk már békén. Az a gazdi tehát, aki nem mindig érti macskája közlendőit, most fellélegezhet, mert itt a megoldás. Hetvenöt dollárért (mintegy 15 ezer forintért) novemberben megvásárolhatja a tolmácsgépet, ha előbb elutazik Japánba. Ha cicája szóra, pardon, nyávogásra nyitja száját, csak odatartja elé a kis gépet, amely képernyőjére máris kiírja, mi az óhaj. Erre a célra kétszáz szót raktároz a masina memóriája.