Sándor-ügy: Lamperth a titkosítások feloldását fogja kérni

A belügyminiszter szerint az indokolatlan, államérdeket nem sértő titkosításokat fel kell oldani Sándor István, a "Papa" néven is emlegetett magas rangú rendőrtiszt ügyében.

MNO
2004. 02. 04. 9:14
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

- Fel fogom hívni arra a titokgazdákat, ami a belügyminiszter irányítása alá tartozó titokgazdákat illeti, hogy vizsgálják felül, hogy ebben az ügyben melyek azok az adatok, amelyek titkosságához nemzetbiztonsági vagy állami érdek fűződik és csak azoknak a titkossága maradjon fenn, ami nem ilyen, azt oldják fel – mondta Lamperth Mónika.

A hivatalos álláspont szerint az állam- és szolgálati titkok olyan sűrűn szövik át az úgynevezett Papa-ügyet, hogy nem lehetett kiválogatni a nyilvánosságra hozható részeket. Sándor István ügyvédje szerint a rendőrségnek dolgozó ügynökök nevén kívül nincs titkos adat az iratokban – hangzott el a TV2 Tények című műsorában.

- Sajnos idáig hiába küzdöttünk azért, hogy az államtitkot feloldják, álláspontom szerint az egész ügy titkosítása jogellenes és törvénytelen – mondta az ügyvéd a műsorban. Az eljárás titkosításával kapcsolatban a védő a hétfői ítéletet követően úgy vélekedett: azon túl, hogy ki dolgozott a rendőrségnek, nincs államtitok az ügyben.

Sándor István akkor ezzel kapcsolatban megjegyezte: az ügy attól titkos, hogy az eljáró ügyészségi nyomozók mennyi törvénysértést követtek el. A „Papa”-ként is emlegetett nyugállományú rendőr alezredest, egykori felderítő tisztet az ügyészség kétrendbeli vezető beosztású, hivatalos személy által egy esetben kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel és hamis tanúzás bűntettére való felbujtással vádolta a 90-es évek második felében elkövetett cselekmények miatt.

Sándor István mindvégig következetesen tagadta az ellene felhozott vádakat, részletes vallomásokat tett.

Sajtónyilatkozataiban hangsúlyozta: főnökei tudtak minden lépéséről, a vádbeli cselekményeknél is csak a kötelességét
teljesítette. A rendőrtiszt csaknem fél évig, 2001. április 12-ig volt előzetes letartóztatásban.

A Fővárosi Bíróság hétfői elsőfokú döntése Sándor Istvánt illetően a vesztegetéssel kapcsolatos vádpontokban vált jogerőssé, miután az ügyész ez ellen nem fellebbezett. Az ügyész részben fellebbezte meg az elsőfokú ítéletet, így az ügy hat vádlottjából négy vádlott, köztük Sándor István esetében is egyes vádpontokról az ítélőtábla dönt majd másodfokon. (mtv.hu)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.