Keller nem sértette meg a PSZÁF jó hírnevét

Nem sértette meg a PSZÁF jó hírnevét Keller László közpénzügyi államtitkár, amikor arról nyilatkozott, hogy Szász Károly alkalmatlan a felügyelet vezetésére, illetve vizsgálni kell felelősségét – mondta ki elsőfokú ítéletében a Pest Megyei Bíróság szerdán.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) mellett a személyiségi jogi perben felperes volt Szász Károly is, ám az elnök hetekkel ezelőtt elállt 70 millió forintos kártérítési keresetétől, így e vonatkozásban a bíróság már korábban megszüntette az eljárást.

A pénzügyi felügyelet jogi képviselője az ítélethirdetést követően az MTI érdeklődésére annyit mondott: megbízója az írásban foglalt ítélet ismeretében dönt a fellebbezésről.

Keller László tavaly a Magyar Hírlap augusztus 23-i számában közölt interjúban úgy fogalmazott: „Szász felelősségét olyan ügyekben is vizsgálni kell, amikor a felügyelet – az elnök tudtával – olyan személyek vállalkozásainak adott pénzintézeti jogosítványt, engedélyt, ahol ezt nem tehette volna meg. Az ezeket bizonyító iratokat is elküldtem a rendőrségnek”.

Arra a kérdésre, hogy e mögött sejt-e politikai vagy korrupciós szándékot, Keller László úgy válaszolt: „Minősíteni nem szeretném e döntéseket. Ezúttal is a nyomozás sikerében bízom”.

Továbbá az interjúban úgy fogalmazott az államtitkár a PSZÁF elnökéről: „köztisztviselőként olyan látszatot próbál kelteni a Fidesz segítségével, hogy azt ne mondjam, politikai védelmével, mintha a kormánynak köze lenne a brókerbotrányhoz”.

A Pest Megyei Bíróság szerdán az elsőfokú ítélet szóbeli indoklásában kimondta, hogy a kifogásolt megfogalmazások a felperes keresetével ellentétben nem valótlan, jó hírnevet sértő tényállítások, hanem csupán vélemények, amelyek elsősorban az elnökre, nem pedig az általa vezetett szervezetre vonatkoztak.

A bíróság az engedélyek vonatkozásában kifejtette, hogy az alperes általánosságban fogalmazott, és az újságírói kérdések ellenére is tartózkodott a minősítéstől, illetve a konkrét példáktól.

A bíróság megjegyezte: a kifogásolt vélemények kifejezésmódja nem ad alapot személyiségi jogi jogsértés megállapítására, hiszen azok nem indokolatlanul bántók, sértők, megalázóak.

Továbbá a bíróság utalt arra, hogy az Alkotmánybíróság korábban már kimondta: a közszereplőkről a közéleti tárgyú viták során tágabbak a véleménynyilvánítás határai.