A megmondóember megmondja

Orbán Viktor, a jelentéktelen politikai kaméleon, Medgyessy, a szerencsétlenkedő technokrata, Nyugat-Európa már olyan, mint Magyarország, hazánk pedig egyre inkább Romániára hasonlít – Tamás Gáspár Miklós észosztása a baloldali Der Standardban.

Der Standard

A baloldali napilap olvasóival Tamás Gáspár Miklós osztja meg legfrissebb rögeszméit Remekül fogunk szórakozni című írásában. Miután neomarxista klisék alapján „elemezte” a rendszerváltást, a szerző megállapítja, hogy az általános elszegényedés következtében a polgárság buta szélsőjobboldali ideológiákba menekül, a menekülésre készülő fiatal egyetemisták külföldi ösztöndíjakra vadásznak, a cigánygyerekeket pedig ugyanúgy izolálják, mint a fekete tanulókat az Egyesült Államok déli államaiban a 30-as években.

Eközben a politikai nyilvánosság lázgörbéje kvázi vallásos szenvedélyeket mutat: Orbán Viktor, ez a jelentéktelen politikai kaméleon – az úgynevezett baloldaliaknak ő testesíti meg a sátánt, az úgynevezett jobboldaliaknak ő az arkangyal. Egy tartalmatlan, de annál hevesebb háború zajlik a blődségben és korruptságban egymáshoz egyre inkább hasonlóvá váló politikai erők között. A most hivatalban lévő miniszterelnök, Dr. Medgyessy, ez a szerencsétlenkedő technokrata, akit elnéző vidámság vesz körül, holott ő hordja a legelőkelőbb nyakkendőt Budapesten.

Az úgynevezett makro-gazdasági adatok jók, mivel – a hivatalos gazdasági szakértők szerint – sikerült a rendkívül erkölcstelen fizetésemelési terveket megállítani, a külföldi tőke kalandkedvelő elemeit alacsony nyereségadóval idecsábítani, de a középosztálynak a szegények adófilléreiből támogatott kiváltságai érinthetetlenek. Az úgynevezett jobboldal felfogása szerint a problémákat az izraeli és francia titkosszolgálatok manipulációi, az úgynevezett baloldal szerint a konzervatív ellenzék felelőtlen demagógiája (ez a kritikát akarja jelenteni) okozza.

Akkor válik izgalmassá a történet T.G.M. szerint, ha az EU-mániások rájönnek, hogy a felsőbbrendű szőkék helyett törökök jönnek hozzánk Németországból, az arabok Franciaországból, a hinduk Angliából, emellett oroszok izraeli útlevéllel és a mindenoldalról beözönlő kínaiak – egy olyan országba, amelyik még az erdélyi magyarokat sem szívesen fogadja be. Remekül fogunk szórakozni. Nyugat-Európa egyre inkább hasonlít Magyarországhoz, Magyarország mindinkább olyan, mint Románia, Románia majdnem olyan mint Albánia, s Albánia egyre jobban Afganisztánhoz hasonlít. És ki hívja be a nyugati csapatokat? A nyugati csapatok azonban mi vagyunk.