Útra kelnek a szlovák romák?

A németek attól tartanak, hogy az EU-bővítése után a cigányok tömegével érkeznek majd Szlovákiából. – A csatlakozás után Magyarországon növekvő inflációval kell számolni. – Reménytelen a volt kelet-német tartományok felzárkóztatása.

Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung

Franz Josef Görtz Jön a fél Szlovákia? című írásából jól kivehető az eddig politikai korrektségre idomított német újságíró rádöbbenése a valóságra. Görtz cikkében leírja, hogy a dietzenbachi török bevándorló csemete milyen megvetéssel beszél a városukban házaló cigányokról. (Még a politikailag korrekt roma kifejezést sem kívánja használni.) Filiz, az izmiri születésű 19 éves, az előbb érkezettek öntudatával rendelkező leendő új-német szerint május 1-e után útra kelnek a szlovákiai cigányok, legalább is így hallotta a rádióban. Az interjú a kisvárosnak abban a negyedében készült, amelyet már a kilencvenes években elhagytak a németek, s ma a 3500 ott lakó közel 80 nemzetet reprezentál. Az írásból megtudjuk, hogy jelenleg hivatalosan mintegy százezerre teszik a német állampolgárságú cigányok létszámát, akik 1998 óta nemzeti kisebbségnek számítanak. Az illegálisan Németországban tartózkodó cigányok számáról még halvány becslések sincsenek, a kérdésre általában az a válasz, hogy ilyen nyilvántartási kategória nincs. Minden esetre a Rajna-Neckar-vidék önkormányzataiban a külföldiekkel foglalkozó hivatalnokok rezignáltan várják az Unió bővítésének napját.

Der Standard

A liberális lap Peter Havlikkal, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézetének (WIIW) Közép- és Kelet-Európa szakértőjének előadásáról számol be, mely a tíz tagjelölt közelgő Uniós csatlakozásának következményeit vizsgálta. Havlik szerint a régi és új tagok között a kiegyenlítődés elsőként áremelkedésekben jelentkezik majd, ami Magyarország esetében 6,9 százalékos inflációt jelent 2004-ben. Ráadásul a felkészülésben meglévő hiányosságok miatt, eleinte aligha lesznek képesek a rendelkezésükre álló Uniós forrásokat teljes egészében felhasználni. A legnagyobb problémát Havlik a munkanélküliségben látja, mert bár jelentősen növekedett a tagjelölteknél a gazdaság és a termelékenység, ez alig járt együtt új munkahelyek létrejöttével. A szakértő úgy vélte belátható időn belül a most csatlakozók legjobbjai már az Unió nettó befizetői közé fognak tartozni.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A lap részletesen beszámol arról, hogy miért reménytelen továbbra is – az elmúlt másfél évtizedben beleölt 1250 milliárd euró ellenére – az egykori NDK-t alkotó tartományok helyzete, amelyet a tömeges munkanélküliség, elvándorlás és katasztrofális elöregedés jellemez.

Der Spiegel

A baloldali magazin értesülései szerint 1999 és 2003 között 2721 megbízást adott tanácsadócégeknek a Schröder-kormány, a kiváló tippek közel 1,4 milliárd eurójába kerültek a német adófizetőknek. A lap idézi Dietrich Austermant a CDU Bundestag frakció költségvetési szakértőjét, aki szerint felmerül a kérdés, hogy ha ekkora az igény a külső szakértőkre, akkor miért van szükség a 16 000 fős miniszteriális bürokráciára?