Aki felpofozta Gerhard Schrödert

Az 52 esztendős munkanélküli tanár, aki kedden Mannheimben lekevert egy pofont Gerhard Schrödernek, SPD-tag volt. Mivel elmeállapotát épnek találták, szabadlábon védekezhet.

Badische Zeitung

A freiburgi lap beszámol arról, hogy az 52 esztendős munkanélküli tanár, aki kedden Mannheimben lekevert egy pofont Gerhard Schrödernek, SPD-tag volt. Sőt, az európai parlamenti választások napján sorra kerülő baden-württembergi önkormányzati voksoláson pártja jelölte őt a breisgau-hochschwarzwaldi járás képviselő-testületébe. Az SPD bollschweileri szervezete közvetlenül a pofont követően kizárta a szociáldemokrata pártból. A rendőrség szóvivője a fogva tartás okainak hiányával magyarázta a tettes szabadon engedését. Mint elmondta, az orvosi vizsgálatok megállapították, hogy az elkövetőnél nincs nyoma pszichés betegségnek. A mannheimi államügyészség most testi sértés és becsületsértés miatt nyomoz a tettes ellen.

Die Welt

A konzervatív napilap beszámol a szövetségi elnökválasztást néhány nappal megelőző botrányról. A szövetségi elnököt nem közvetlenül a képviselők, hanem mandátumuk arányában a pártok által jelölt elektorok választják, így a sokadrangú hírességek mellett az elektorok korelnökéül a baden-württembergi CDU Hans Filbingert jelölte. A 90 esztendős Filbinger 1966 és 1978 között töltötte be a délnyugat-németországi tartomány miniszterelnöki székét, ahonnan egy döntően az NDK-ból irányított médiakampány miatt volt kénytelen távozni. Szemére vetették ugyanis, hogy a német tengerészet hadbírájaként halálos ítéleteket hozott dezertőrökkel szemben. Filbinger már 1978-ban is azzal védekezett, hogy az ítéletek külföldre szökött tengerészekre vonatkoztak, akiken nem volt lehetséges a büntetést végrehajtani. A kormánypártok soraiból feltörő felháborodással szemben a baden-württembergi CDU nyilatkozata szerint Filbinger már az 1994-es és 1999-es elnökválasztáson is elektorként vett részt, s akkor ez semmiféle hisztériát nem váltott ki.

Die Presse

Az osztrák lap az egykori Jugoszláviából elűzött olaszok miatt Olaszország és Szlovénia között kirobbant vitáról tudósít. Róma adatai szerint 1945-ben a Tito partizánjai elől 350 ezer olasz menekült el, közel 10 ezer személyt gyilkoltak meg és vetettek a karsztbarlangokba. Az olasz jobbközép kormány kárpótlást követel az elüldözöttek számára Ljubljanától. Szlovénia másik, EU-tagságából eredő problémája, hogy mindeddig kétoldalú megállapodások alapján, korlátozások és vámok nélkül szállíthatott mezőgazdasági termékeket Horvátországba és Boszniába. Ráadásul sok helyen a gazdák a jugoszláv időkben nem vették szigorúan az államhatárokat, sokak szántóföldjét szeli keresztül az unió külső határává vált szlovén–horvát határ.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A konzervatív napilap bécsi, osztrák és magyar ügyekben illetékes tudósítóját, Reinhard Oltot kitüntették az Otto von Habsburg újságírói díjjal, amelyet a kisebbségvédelem és az európai kulturális sokszínűség megőrzéséért ítélnek oda.