Kelet-Európa, weimari köztársaság?

A népet, mint homogén közösséget, mint magyarságot tételezik fel. Egy ilyen helyzetben valamilyen csoportot muszáj kirekeszteni. Azok Magyarországon a legtöbbször a zsidók - nyilatkozta egy magyar kutató a Bayerischer Rundfunknak.

Bayerischer Rundfunk (br-online.de)

A német közszolgálati televízió első csatornáján vetítették a Riport Münchenből műsort, mely többek között Az alábecsült veszély – Antiszemitizmus Kelet-Európában címmel tudósított a most csatlakozott államok egyik égetőnek ítélt problémájáról. A szerző, Markus Rosch Kelet-Európa alatt Szlovákiát és Magyarországot érti. (Ez a két állam Közép-Európában található – a szerk.)

Pozsonyban ma mintegy ötezres zsidó közösség él. A megszólaltatott Tamara Archebova egy ideje óvakodik attól, hogy esténként kimenjen az utcára, ahol felismerhetik zsidóságát – állítja a német lap. Mivel az elmúlt időben a fiatalok és a bőrfejűek támadásai megsokasodtak, ezért Archebova régóta nem viseli a Dávid csillagot. Archebova számos párhuzamot lát a jelenlegi szlovákiai helyzet és a harmincas évek elejének Németországa között. „A nácik a rendet kívánták akkoriban a társadalomban visszaállítani. Nálunk a helyzet jelenleg hasonló” – jelenti ki.

Budapesten a lap stábját Marsovszky Magdolna antiszemitizmus-kutató kalauzolja, aki az utóbbi időben a nemzeti antiszemitizmus növekedését tapasztalja. Ez az antiszemitizmus szubtilis és gyakran kódolt: „Az antiszemitizmus Magyarországon nemzeti antiszemitizmus, ami azt jelenti, hogy itt nemzet alatt egy homogén közösséget képzelnek el. Ezt kombinálják a nép ethnizálásával, azaz a népet, mint homogén közösséget, mint magyarságot tételezik fel. Egy ilyen helyzetben mi, antiszemitizmus kutatók úgy látjuk, hogy a kizárás eredményes, valamilyen csoportot muszáj kirekeszteni. És azok Magyarországon a legtöbbször a zsidók” – jelenti ki Marsovszky.

Látogatás a Szkíthia könyvesboltban, a budapesti belvárosban. Nyilvánosan ajánlanak itt heccpropagandát megvételre. Címek: A leleplezett kapitalista, A hazaáruló – észrevételezi a német lap.

Az orgánum által idézett Győri László újságíró úgy véli: „Ha naponta megsértik a normákat, és senki sem lép fel ellene, akkor egyszer már nincsenek normák többé. S néha az az érzésem, mi olyan időket élünk, melyek hasonlítanak a weimari köztársaság időszakához.”

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív napilap egyik kiadója, Günther Nonnenmacher csípős, Törökország-bohózat című kommentárjában foglalkozik Ankara EU felvételének kérdésével.

Azok a vizsgák, írja, melyeket Törökországnak az EU-ba vezető úton állítólag teljesíteni kell, egyre inkább bohózatnak bizonyulnak. Schröder már most tudja, hogy a bizottság októberi országjelentése pozitív kicsengésű lesz. (Hála Verheugennek, aki az egész ügyben döntő befolyással rendelkezik). Ezért Schröder már most kinyilatkoztatja, hogy a decemberi EU-csúcstalálkozón a csatlakozási tárgyalások Törökországgal történő megkezdésére fog szavazni – közli a német lap.

Ez a német pozíció már jó ideje változatlan; geopolitikai elképzelésekre épül és kulturfilozófiailag kicsinosított reményekre, melyeket képtelenség ellenőrizni. Chirac francia elnök is, aki korábban a már megszokott stílusban utasította vissza Bushnak Törökország gyors felvételére vonatkozó érvelését, nem hagyott kétséget afelől, melyek a következő lépések. Törökország felvétele nemcsak kívánatos, hanem immár visszafordíthatatlan. Ahol vélemények már előre ennyire eldöntöttek, nyugodtan megspórolhatták volna az egész belépési színházat.

Mindazok, akik szkeptikusak a török EU tagsággal szemben – vannak ilyenek és nem is kevesen –, nem merik nyilvánosság előtt elmondani véleményüket. Különösen, amióta a földrajzi érv nem számít, és az ellenvélemény politikailag inkorrektnek minősül. Ezért azt a véleményt, hogy az EU-nak minden sokszínűsége ellenére mégis meg kell őriznie egy bizonyos fokú homogenitást, már csak ezért is, hogy polgárainak megélhető és politikailag még cselekvőképes legyen, sokan inkább nem fejtik ki.

Így aztán minden gát átszakadt. A török miniszterelnök ködös célozgatásai arról, hogy mi minden történhet Ankarában, ha a belépési szándékukat elutasítják, elintézték a maradék fenntartásokat.

Így az EU, amelyik éppen most vett fel tíz új tagot, akik belépését meg kellene emésztenie, szemmel láthatóan elindult a következő kaland felé – közli a frankfurti lap.