Nincs béke az ellenzékkel?

Míg Orbán Viktor volt miniszterelnök az ipari, mezőgazdasági és egészségügyi privatizáció ellen fordul, addig a Medgyessy-kormány keresztülvitte, hogy 2004-től az alsó tagozatosok csak szülői beleegyezéssel buktathatóak meg – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapban.

Reinhard Olt a Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
német lap bécsi tudósítója, Félidő Magyarországon, A kétharmados döntések állandó kényszere teszi nehézzé a kormányzást címmel mentegeti a Medgyessy-kormány két esztendejét. Hozzáteszi: úgy mint máshol, a magyarországi EP-kampányt is belpolitikai témák dominálják, a közvélemény-kutatások szerint a nagyobbik ellenzéki párt, a Fidesz 10 százalékkal vezet az MSZP előtt.

A lap szerint a koalíció teljesítette a két esztendeje döntően az MSZP által tett ígéretét: a béreket és fizetéseket 50 százalékkal emelte az oktatásban, az igaszságszolgáltatásban és egészségügyben. E jövedelmek jelentősen lemaradtak a magángazdaságtól. Mint bejelentették, a minimálbérek adómentessé váltak, megemelték a családi pótlékot, valamint az ösztöndíjakat. Amíg az előző jobboldali kormány annak idején a „polgári középosztályt” kívánta segíteni, ma a további ipari, mezőgazdasági és egészségügyi privatizáció ellen fordul. A Medgyessy-kormány keresztülvitte, hogy 2004-től az alsó tagozatosok csak szülői beleegyezéssel buktathatóak meg. S – egyelőre csak a rászorulók számára – de ingyenessé tette a tankönyveket és a gyermekétkeztetést.

Más bejelentett reformokat azonban csak alig kezdett el, ezt azonban nem lehet kizárólag a kormány számlájára írni. A válságoktól megrázott állami egészségügy reformját folyamatosan támadások érik a parlamentben. A kórházak részleges privatizációját szabályozó törvényről most a népnek kell döntenie. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter által megkezdett haderőreformot teljesen elfedi a 300 fős Irakban állomásozó szállító zászlóalj kinnmaradásáról szóló vita a kormány és ellenzék között.

A parlament legtöbb reformkezdeményezéséhez kétharmados többség szükséges. Az egyik kormányzati céltól „az ellenzékkel történő kibéküléstől”, ma Budapest távolabb van, mint valaha. Meghaladja az ellenzék képességeit – amint az már a NATO és EU csatlakozásnál is megtörtént – hogy készen álljon „a nemzet érdekében“ azzal a kormánnyal történő összefogásra, amely a gazdasági elemzők figyelmeztetése ellenére az MSZP által propagált „jóléti fordulatot” mindenáron megvalósította.
Már a 2003-as, de még inkább a 2004–es költségvetés elkészítésekor megmutatkoztak azok a lyukak, amelyek miatt az állítólag nem kielégítően tájékoztatott Medgyessy, aki immár hét miniszterétől vált meg, a bűnbakká tett pénzügyminisztert is menesztette. Így 2004-ben egy drasztikus takarékossági csomag és az adók, illetékek emelése elkerülhetetlen volt. Ideiglenesen a forint árfolyama is megrendült, amiért nem sikerült a még az Orbán- kormány idejében kinevezett jegybankelnököt felelőssé tenni.

Amíg a kormány, amelyben az SZDSZ a maga adócsökkentési terveit képtelen volt megvalósítani, megpróbálta e jelenségeket könnyen korrigálhatóként elintézni, addig főként Orbán Fidesze a rekordméretű hiányt, a növekvő adók miatt változatlan reálbéreket, a lassan növekvő foglalkoztatottság mellett 6 százalékos munkanélküliséget, továbbá az alábbhagyó befektetési hajlandóságot ostorozta.

Az uniós tagság Magyarország számára új pénzügyi forrásokat jelenthet. Uniós támogatásra vár az autópálya-építés, a környezetvédelem, a tudomány és a kutatás, valamint erre a forrásra számítanak az önkormányzatok is. A Medgyessy-kormány tudja, hogy – a mostani EP választások eredményétől függetlenül – akkor van csak esélye a 2006-os győzelemre, ha az uniótól a legmagasabb támogatásokat sikerül lehívnia. Ezen pénzek nélkül az országban nem tudják Medgyessyék a maguk számára kedvezőre fordítani a közhangulatot.