A fiatalokat és a nagycsaládosokat sújtja a szegénység

Az új tagállamok legtöbbjében a fiatal korosztályt, a munkanélkülieket, a gyermeküket egyedül nevelő szülőket, a nagycsaládosokat és a lakásbérlőket érinti leginkább a szegénység – derül ki az Eurostat jelentéséből. Ezzel szemben Cipruson, Máltán és Szlovéniában csakúgy, mint a régi tagállamokban, sokkal inkább az idős népesség a leginkább veszélyeztetett.

A szegénységi küszöb alatt élők aránya az új tagországokban nem haladja meg az EU15 átlagát. Csehországban mindöszsze 8, Magyarországon 10 százalék él a szegénységi küszöb alatt. Szlovákiában ez az arány 21 százalék, míg a tagjelölt országok közül – 26 százalékkal – Törökországban a legmagasabb. A régi tagállamokban 15 százalék él a küszöbérték alatt. Az Eurostat nem az abszolút, hanem az egyes országok átlagjövedelmének 60 százaléka alatt keresők arányával jellemzett relatív szegénységet méri – olvasható a Világgazdaságban.

A jelentésben a szociális helyzet feltérképezésére használt mutatók egyike arról árulkodik, hogy mennyire szegények a szegények. Ebből kiderül, hogy Szlovákiában, Észtországban és Cipruson a legrosszabb a helyzet. Az alsó és felső rétegek közötti jövedelmi különbségek ugyancsak megfelelő képet adnak az egyes országok társadalmáról.

Az alsó 20 százalék és a felső 20 százalék jövedelme közötti különbség az új tagállamok átlagában valamivel alacsonyabb, mint a régi tagországokban. Szlovéniában 3,2-szeres, Magyarországon 3,4-szeres a különbség, Észtországban és Törökországban azonban kiugróan magas, 6,1-szeres és 11,2-szeres. Az új tagállamok átlagában 4,3-szeresek a jövedelmi különbségek, szemben az EU15 4,4-szeres átlagával.

Az adatokból kitűnik, hogy az új tagországok lakóinak fogyasztói szokásai jelentősen eltérnek az EU15 átlagától. Míg az újak közül minden tagországban többet költenek az emberek élelmiszerekre és üdítőitalokra, és kevesebbet a közművekre, addig a régi tagországok mindegyikében fordított ez az arány.