Homo sovieticus: a bolsevista rezsim legszívósabb maradványa

A világháború, majd az ismételten megjelenő terror minimumra csökkentette a homo sovieticus teljesítőképességét – Jelentős mértékben emelkedik a német vállalkozások külföldi befektetési kedve – George Bush eljátszotta, amit az apja felépített.

2004. 08. 31. 8:28
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Neue Zürcher Zeitung (nzz.ch)

A konzervatív svájci napilapban az orosz szociológus Maja Turovszkaja Túlélés kerülőutakon címmel elemzi a bolsevista rezsim egyik legszívósabb maradványát, a homo sovieticust bemutató kötetet.

Lew Gudkov által szerkesztett és ez évben Moszkvában megjelent Negatív identitás című tanulmány kötet alaptézise, hogy a szovjet rendszer összeomlása elsődlegesen nem a gazdasági válság, vagy a politikai kiúttalanság miatt következett be, hanem mert a homo sovieticus antropológiai értelemben már volt reprodukálható.

A szovjet ember ideálképnek végül is a Gólem felel meg leginkább. A mindig deficites szovjet struktúrákban a túléléshez is nélkülözhetetlenek voltak a kerülőutak. A húszas években engedélyezték a magángazdálkodást a kisiparban és a mezőgazdaságban. A világháború és a peresztrojka idejében a cserkereskedelem dívott, s a brezsnyevi időszakban megjelent az árnyékgazdaság.

A harmincas években az emberek sokkal teljesítményorientáltabbak voltak, mint a Brezsnyev korszakban. A forradalom kirobbanása ugyan romboló hatású volt, de még energiától duzzadó. Hiszen a „hőstettek”, mint az Északi sark átrepülése, nem felső utasításra történtek, pusztán ezeket a teljesítményeket kisajátította a vezetés. A nagy terror egymást követő hullámai, a világháború, majd az ismételten megjelenő terror minimumra csökkentette a homo sovieticus teljesítőképességét. Gudkov a könyvében felsorolt negatív jelenségekben a jövő hiányát látja. Hiszen Oroszország az elmúlt esztendőkben ugyan közelebb került a nyugathoz, de ez annak tulajdonítható, hogy a korábban mintának szolgáló centrumban is megjelent a terrorizmus, az antiszemitizmus, idegenellenesség, éppen úgy mint a kettős erkölcs és az erkölcstelenség.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív napilap A magas költségek külföldre kergetik a vállalkozásokat címen kivonatosan ismerteti a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) tanulmányát.

Míg 1999-ben a 7500 megkérdezett német vállalkozás 30 százaléka gondolkodott arról, hogy külföldön befektessen, addig az idén ez az arány már 43 százalékra növekedett. A megkérdezett vállaltok a bürokratikus akadályok mellett a magas költségeket említették.

A gazdasági konjunktúra beindulása is főként külföldi befektetésekre ösztönzi a vállalatokat, melyek töredéke tervezi a németországi kapacitások bővítését.

A megkérdezett vállaltok külföldi befektetéseik okaként 39 százalékkal az első helyen a költségmegtakarítást említették. A DIHK vezetője Martin Wansleben szerint a költségcsökkentési szándékkal külföldre telepítése kisebb hazai termelést, kevesebb munkahelyet és kisebb fogyasztást jelent.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív napilapban az ismert amerikai történész Paul W. Schroeder Bush Bush ellen címmel Az új világrend: A fiú eljátszotta amit az apa felépített alcímmel figyelmeztet az Egyesült Államok mostani elnökének unilateralista akcióinak várható követő következményeire.

Schroeter szerint tiszta őrültség és merő nagyzási hóbort volt abban bízni, hogy a nemzetközi rendszer egyfajta lebegő állapotban marad, miközben az Egyesült Államok annak alapszabályait folyamatosan megsérti és aláássa. Ez a hiba a történelemben gyakran megismétlődött, számtalanszor tragikus következményekkel. Amennyiben egy állam céljait elérendő a fennálló rendszer szabályait, elvárásait, normáit és gyakorlatát megsemmisítette, ha egyszer a rendszer erkölcsét és a benne lévő ösztönzőket hatástalanná tette, akkor bármilyen nagyhatalom és a legjobb stratégia sem képes ezt a rendszert ismét feltámasztani.

Bismarck megpróbálta. Hatalompolitikai célja elérését követően megkísérelte a békés és elégedett konzervativizmus bécsi kongresszust követő időszakát visszaállítani. Annak ellenére, hogy sokkal ügyesebb és rugalmasabb volt, mint a mostani Washington és a többi főváros, mégis elképzelése végül meghiúsult. Egyszer ő is kifogyott a kiutakból és a vészmegoldásokból. A mai nemzetközi rend figyelemre méltóan terhelhetőnek és hajlékonynak bizonyult. De nem megsemmisíthetetlen, ha egyszer hatályon kívül helyezik, akkor a legjobb esetben is csak hatalmas erőfeszítésekkel és óriási költségekkel állítható ismét helyre. Ezen nemzetközi politikai intézményekre is érvényes, hogy használni kell őket, nehogy elvesszenek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.