Már több mint egy éve intenzív vita folyik a magyar állampolgárság visszaadásáról a határon túli magyarokat illetően, illetve az autonómiáról. Elhangzanak olyan vélemények is, amelyek próbálják ezt a két kérdést szembeállítani, tehát a székely autonómiát, általában az erdélyi magyar kulturális autonómiát és a kettős állampolgárságot, ami pontosabb megfogalmazásban a magyar állampolgárságot jelenti – vetette fel a Magyar Rádió riportere.
Akik így fogalmaznak, azok gyakorlatilag nem támogatják a határon túli magyarokat, ugyanis mi úgy érezzük, hogy a két intézmény erősítené egymást – szögezte le Szász. Sajnos a történelem a XX. században mostoha sorsra juttatott valamennyiünket, határon túli magyarokat, és szerény kárpótlása volna a jussunknak az, hogyha Székelyföldön területi autonómiának a keretein belül élhetnénk, amit ma még célként fogalmazunk meg, de hosszú távon mindenféleképpen eszközként kell kezelni a megmaradásunk tekintetében – fogalmazott Szász Jenő. Azért van szükségünk autonómiára, hogy saját magunk dönthessünk saját dolgainkban, így a magyar közösség szempontjait tudjuk figyelembe venni. Általában az oktatáspolitikában, a kultúrában, a szociális kérdésekben dönthessünk mi magunk, ne pedig Bukarest mondja meg, hogy mi a jó számunkra. Ez a kulturális autonómia. A területi autonómia annyival több, hogy gazdasági vonatkozásai is vannak.
Romániában a prefektusi intézményrendszer létezik, és mindkét magyar többségű megyében is román a prefektus – mondta a műsorvezető.
Mindenféleképpen a centralizált rendszernek a kinyújtott karja, tehát a bukaresti kormánynak a megyében megbízott biztosa. A prefektus gyakorlatilag nem a valamikori főispánt jelenti, hanem a kormányt testesíti meg a megyében, de mindenféleképpen a centralizációnak az embere. Románia egy túlcentralizált ország, mindent befizetünk Bukarestbe, 20-30 miniszter az államtitkárokkal karöltve szeretné megoldani az ország valamennyi dolgát, és azért kullog az én véleményem szerint Románia a közép-kelet-európai országok sorában, mert a decentralizációt, az önkormányzatiságot nem vette komolyan – jelentette ki Szász Jenő a Magyar Rádió műsorában.
A prefektus szinte mindenbe beleszólhat? Legutóbb önt, illetve a várost támadás érte, és bírósági eljárás kezdődött, mert Székelyudvarhely főterén felállították a szoborparkot – fogalmazott a riporter.
Az Emlékezés parkját megtámadta a prefektus. Úgy van önkormányzatiság Romániában, hogy a polgármester kibocsát egy építkezési engedélyt a 13 történelmi személyiségnek emléket állító szoborparkról, és ezt a prefektus megtámadja. Megteheti – tehát ennyit a romániai önkormányzatiságról – mondta Székelyudvarhely polgármestere.
1989. decembere óta természetesen azért fejlődött a romániai – és azon belül az erdélyi – úthálózat is, azonban azt mindenki észreveszi, aki a Székelyföldre ellátogat, hogy talán Erdélyben, itt a legrosszabbak az utak. Ön ezt mivel magyarázza?
Németh Zsolt mondta nagyon találóan, hogy ahol rosszak az utak, ott magyarok laknak, ahol magyarok laknak, ott biztos rosszak az utak. Itt Székelyföldön ez mindenféleképpen elmondható, hogy ha Partiumban utazik, akkor ott is fellelni ennek a nyomait. '89 előtt honosította meg ezt a szokást Ceausescu, és a román nemzetállamban gondolkodó politikai elit ezt '89 után sem változtatta meg – jelentette ki Szász.
Székelyudvarhely, sajnos, híressé vált egyebek között a hírhedt csereháti ügyről, amikor román apácákat költöztettek be, másodízben már karhatalmi erők – vetette fel a riporter.
'89 előtt, úgy, ahogy ön is említette, az iparosítás és az államosítás volt az eszköze a románosításnak. Így történhetett meg, hogy az elmúlt néhány évtized alatt Erdély etnikai összetétele radikálisan megváltozott – emelte ki Szász Jenő.
origo.hu
Hatalmas tűz lett egy bográcsozásból Debrecenben, több ember kórházba került
