– Másodízben van Szabadkán. Most nem hivatalos minőségben, hanem mint a VMSZ vendége. Látogatásának apropója a vajdasági választásokkal van összefüggésben?
– Fontosnak tartom, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok bízzanak és higgyenek a jövőjükben. Egy választás ennek jó lakmuszpapírja, jó fokmérője. Az a közösség, amelyik úgy gondolja, hogy nem megy el választani, hogy nem tünteti ki bizalmával a saját fajtájából állított jelölteket, tehát ha a magyar a magyarra sem hajlandó elmenni szavazni, akkor szerintem baj van, s ezt a bajt minél hamarabb orvosolni kell. A diagnózis felállítása nem az én dolgom, de abban biztos vagyok, hogy ha az anyaországból biztatás, remény érkezik, az hasznos dolog lehet a bajok orvoslásában. Ezért jöttem el, s azért jöttem nagyon gyorsan, mert azt tapasztaltam, hogy az első fordulóban a magyarok tekintélyes része számomra meglepő módon otthon maradt. Ennek nyilván lélektani és gazdasági okai is vannak, hiszen az itt élők nagyon hosszú utat tettek meg magyarországi életszínvonalt meghaladótól az azt elmaradóig. Ez azonban nem lehet ok, hogy lemondjuk a jövőről, a részvételről. Azért jöttem tehát el, hogy biztosítsam az itt élőket: ne adják fel, dolgozzunk tovább együtt, lesz majd egy minden magyar családra, minden magyar emberre a Kárpát-medencében kiterjedő közös, gazdaságilag is értelmes, az életszínvonal javulását hozó felemelkedés.
– Az elmúlt időszakban látványos közeledés tapasztalható a Fidesz MPSZ és a VMSZ között. Hogyan tekint minderre?
– A VMSZ a Délvidéken kiállta az idők próbáját. Ez a legerősebb szervezet, nagy támogatottságot élvez. Én nem akarok belesüllyedni abba a vitába, ami az itt lévő különböző magyar szervezetek között időnként kirobban. Sem jogom, sem lehetőségem, hogy igazságot osszak. A magyarság érdekében mindenki, aki talpon van, aki tenni hajlandó, akinek esélye van, hogy segítse az itt élőket, azokat támogatom. Nemcsak azért, mert kötelességem, hanem mert ezt örömmel is teszem. Én hiszek abban, hogy a határon túli magyarok nem gondot és bajt jelentenek az anyaország számára, nem elvesznek Magyarország erejéből, hanem, ha okosan kapcsoljuk össze a magyarokat, akkor az egy olyan erőforrás, energia, amit mind a belül, mind a kívül élő magyarok javára hasznosítani tudunk. Ezért a VMSZ sem maradhat ki a velünk jó kapcsolatot ápolók sorából.
– A mostani választási eredmények arról tanúskodnak, hogy visszaszorulóban van a délvidéki magyarság a politikai színtéren. Mit gondol erről?
– Gyermekkorom óta zavartak azok az emberek, akik messziről érkeztek, s elkezdték „osztani az észt”. Nem lenne helyes, hogy bárki, aki Magyarországról érkezik ide, elkövesse ezt a hibát. A történtek megértése az itt élő magyarok kezében van. Ha az itt élők erre megtalálják a magyarázatot, akkor ránk, a Fidesz MPSZ-re és személy szerint énrám is számíthatnak.
– Hogyan látja az Európai Unióban a magyar érdekérvényesítést?
– Úgy vélem, szép eredményeket értünk el az elmúlt időszakban, tekintettel arra, hogy a kisebbségek jogai, a kisebbségek létezése elismerést nyert az unió által, s végre uniós dokumentumban is megjelenik ez a tény. A megjelenés tartalmával és formájával nem vagyunk teljesen elégedettek, mert határozottabb paragrafusokat és jobb mondatokat szeretnénk. Arra viszont már most van lehetőség, hogy a közösséghez való tartozásra jogokat lehessen alapítani. Ennek gyümölcse lassan érik be, de teljesen új távlatokat fog nyitni az unió gondolkodásában. Azt tudom mondani, hogy a közép-európai államokat érdemes volt felvenni az unióba, mert egy olyan kérdést hoztak, egy olyan megoldási javaslatot terjesztettek elő, amely minden mostani, s reméljük jövőbeli tag javára válik majd. Az unió a kibővítés óta sokkal jobban támogatja a nemzeti kisebbségeket, mivel ez ennek a régiónak az egyik kulcskérdése. Az unió lassan mozdul ugyan, de előbb vagy utóbb megtalálja a megfelelő válaszokat.
– A május elsejei csatlakozással a magyar külpolitika prioritásai megváltoztak. Miniszterelnök úr szerint ennek függvényében szükséges a magyar nemzetstratégia átgondolása?
– Nap mint nap olyan tapasztalatok érnek minket, melyeket be kell építenünk az eddigi terveinkbe. Az a körülmény, hogy a Felvidék és Magyarország egyszerre lett tagja az uniónak, mára azt eredményezte, hogy a Szlovákiában élő magyarok és az anyaország között más a viszony, mint ami korábban volt. Ez naponta szolgáltat számunkra hasznos tényeket. Meglátásom szerint, várni kell még néhány hónapot, s az összes pozitív tapasztalatot rendszerezni kell, majd pedig érvényesíteni. Ez a modell lesz majd a példa az Erdélyben és a Vajdaságban élő magyarok esetében az anyaországgal való kapcsolatok tekintetében is, mikor Románia és Szerbia is az Európai Unió tagjává válik. Én ezért a szerbeket nagy tisztelettel arra kérem, hogy akarják ezt a tagságot, s higgyék el, hogy számos előnyt és lehetőséget kínál az ő hazájuk számára is. Mi készen állunk arra, hogy ebben támogassuk őket.
– Mit tud tenni a Fidesz a kettős állampolgárság kapcsán kiírt népszavazás sikeréért?
– A népszavazásról szóló törvény elegendőnek tekinti azt, hogy az emberek 25 százaléka vegyen azon részt, de azoknak ebben az esetben egy irányba kell szavazniuk. Mi őszintén, nyíltan és egyenesen fogunk erről a kérdésről Magyarországon beszélni. Azt fogjuk javasolni a választópolgároknak, hogy ha azt akarják, hogy a határon túl élő magyarok a szülőföldjükön biztonságban boldogulhassanak, s ne kelljen a biztonság keresése érdekében Magyarországra költözniük, akkor szavazzák meg a kettős állampolgárságot. Ez az utolsó eszköz arra, hogy a határon túli magyarok biztonságát megteremtsük a szülőföldjükön. Ellenkező esetben egyre nagyobb számban fognak Magyarország határain belülre érkezni. Ez nem érdeke sem a határon belüli, sem a határon túli magyaroknak sem. A magyarok elsősorban biztonságot keresnek, hiszen mindenfajta feszültséget élnek meg, élnek át, nap mint nap. A kettős állampolgárság tehát maga a biztonság. Miért tagadnák meg ezt a biztonságot a délvidéki vagy az erdélyi magyaroktól?
– Ezt akár a Fidesz hivatalos álláspontjának is tekinthetjük?
– Formális döntést ebben az ügyben a Fidesz MPSZ még nem hozott. Úgy vélem, álláspontom egybeesik a többségi állásponttal. A Fidesz parlamenti frakciója ebben az ügyben már megszólalt, támogatta a népszavazást, s azt javasolta, hogy a politikai pártok ezt ne tekintsék pártügynek, mert ez a legvilágosabban pártok felett álló nemzeti kérdés. Fogjunk tehát össze, s együtt válaszoljuk meg azokat a kérdéseket, melyeket a kettős állampolgárság felvet. Mi a szocialista párttal hajlandóak vagyunk egyeztetni, hogy közösen alkossuk meg azokat a törvényeket, melyek a kettős állampolgárság gyakorlásához szükségesek. Hangsúlyozom: ezt a kérdést a Fidesz pártok felett álló, nemzeti kérdésnek tekinti.
– A magyar sajtóban a Fideszt azzal vádolják, hogy Önök a kettős állampolgársággal szemben az autonómiát szorgalmazzák. Hogyan vélekedik erről?
– Nincs létalapja annak a gondolkodásnak, amely szembeállítja a kettős állampolgárságot az autonómiával. A kettős állampolgárság a biztonságos szülőföldön maradás feltétele. Az autonómia a saját ügyek helyben való intézésének eszköze. A kettős állampolgárság tehát a biztonság, az autonómia az élet mindennapjainak a megszervezési módja.
– Tíz év után ismét magyar család kért menekültjogot Magyarországon. Mennyiben csorbítja Szerbia nemzetközi tekintélyét ez a szomorú tény?
– Ami a Délvidéken a magyarok rovására megtörtént, annak nem lett volna szabad megtörténnie. Nemcsak a magyarok miatt, hanem Szerbia érdekeit nézve sem volt ez helyes. Ez már mögöttünk van. Remélem, hogy az általam személyesen is ismert miniszterelnök úr és köztársasági elnök úr elég erősek lesznek ahhoz, hogy a szerb államigazgatást a helyes irányba működtessék, hogy az atrocitások felderítésének érdekében mindent megtegyenek, illetve, hogy a kellő konzekvenciákat levonják. Szerb barátaimnak azt tudom üzenni, hogy most már azon gondolkodjunk, hogy ebből a bajból, amibe Szerbia kétségkívül belekeveredett, hogyan tud kilábalni? Én arra kérem őket, hogy az unióban a Szerbiáról szóló vitákban ne fenyegetést lássanak, hanem egy lehetőséget. Egy lehetőséget, amelyet kihasználhatnak abból a célból, hogy bebizonyítsák, hogy egyértelművé tegyék a szerbiai demokratikus kormányzat, jogállamiság melletti elkötelezettségüket, hogy egyértelművé tegyék, hogy az atrocitásoknak a jövő demokratikus Szerbiájában nincs helye. Ezáltal erősíteni tudják Szerbia jövőképét is.
origo.hu
Így szabaduljon meg a nyesttől a padláson
