Bulgáriát, Romániát vagy éppen Ukrajnát ugyanennyien tartják vonzónak, míg Szlovákiát, Lengyelországot és Csehországot jóval többen jelölték meg. Térségi szinten tehát jócskán átlag alatti a hazai K+F környezet vonzereje, bár Magyarország így is olyan fejlett országokkal került egy szintre, mint például Hollandia vagy Svájc. A megkérdezett cégek túlnyomó többsége Kínába, az Egyesült Államokba vagy Indiába kíván jelentős K+F tevékenységet kitelepíteni.
A munkaerőköltségek, a helyi infrastruktúra színvonala és az adószabályok, kedvezmények mind szerepet játszanak az ilyen döntésekben, ám a legfontosabb vonzerő az adott országban rendelkezésre álló szakembergárda létszáma és képzettsége. Az EIU szerint megfigyelhető, hogy egyre több nagyvállalat telepíti a szakemberekben gazdag országokba K+F tevékenységét ahelyett, hogy megpróbálná meglévő központjaiba vonzani a külföldi tehetségeket. Nagy szerepet játszik a helyi piac mérete is, hiszen a nagyobb országokban a termékeknek és szolgáltatásoknak a helyi igényekhez igazítása is indokolttá tehet egy jelentős kutatási létesítményt – olvasható a vg.hu-n.

Három ember meghalt az M1-es autópályán történt balesetben