A devizaalapú hitelek összegét nem forintban, hanem valamely más pénznemben határozzák meg. Devizában tartozunk tehát, függetlenül attól, hogy azt forintban vagy devizában folyósítja-e a bank – olvasható a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kedden közölt tájékoztatójában.
A devizahitelek pénzneme általában euró vagy svájci frank. Belföldön elsősorban forintra van szükségünk, és a hitel törlesztéséhez használt jövedelmünk is forintban keletkezik. Így többnyire a hitel visszafizetése is forintban történik. Ugyanakkor több bank is lehetővé teszi, hogy a devizahitelt az ügyfél választásától függően devizában vagy forintban folyósítsák és törlesszék. A devizahitel összegét mindig devizában határozzák meg, annak kamatlába pedig az adott deviza pénzpiaci kamatszintjének megfelelően alacsonyabb, mint a forinthitelek jelenlegi kamatai.
A devizahitelek első látásra kedvezőbbnek tűnnek. Van azonban néhány olyan vonásuk, amely további költségekkel és kockázatokkal jár az ügyfeleknek. Erre példa, hogy a kölcsönnyújtó a folyósított devizahitel összegét előzetesen átszámítja forintra. Ilyenkor devizavételi árfolyamot alkalmaz, mintha megvásárolná ügyfelétől azt a devizaösszeget, aminek ellenértékét forintban kifizeti. A hitel törlesztésekor ugyanez fordítva játszódik le.
A vételi és eladási árfolyam közötti különbség (árfolyamrés) mértékét a pénzintézet szabadon állapítja meg. A vételi árfolyam alacsonyabb az eladásinál. Tízmilliós hitel esetében így legalább néhány tízezer forinttal növeli a hitel költségeit, szélsőséges esetben pedig százezres nagyságú többletköltséget jelent. Ugyanakkor az árfolyam rendszerint módosul, a devizahitelekkel kapcsolatos ajánlatokban feltüntetett teljes hiteldíjmutató (THM) gyakran nem tartalmazza a vételi és eladási árfolyam különbségét, ezért annak mértékére és a felszámítás módjára a hitel igénylésekor külön figyelmet kell fordítani.
A hitelnyújtó intézmények a devizakölcsönöknél a különféle pénznemek közötti átváltás költségeit általában az árfolyamrés, vagyis a vételi és eladási árfolyam különbsége révén fedezik. Egyes intézmények különdíjat, úgynevezett konverziós díjat is felszámíthatnak az átváltásért. A konverziós díj összegét általában az átváltott pénzösszeggel arányosan határozzák meg. Általában ezt a költséget sem a THM-értékbe foglaltan, hanem külön tüntetik fel. Tehát ez is további költségeket jelenthet.
A devizaalapú hitelek havi törlesztő részletei a forinthiteleknél gyakrabban és nagyobb mértékben ingadozhatnak. Gyakrabban változhat a kamatláb, mely egy hosszabb lejáratú hitelnél a törlesztő részlet jelentősebb növekedését is okozhatja. Másrészt az árfolyamgyengülés mértékével azonos arányban növekszik a havi törlesztő részlet forintban kifejezett nagysága.
Célszerű, hogy az adós hitelfelvételi döntését ne a jelenlegi kamat- és árfolyamszint alapján maximalizálja, vagyis az így kiszámított törlesztő részletet ne tekintse fixnek,hanem kalkuláljon a jövőbeni törlesztő részlet esetleges jelentős ingadozásával, illetve tartós növekedésének lehetőségével is. Előfordulhat, hogy a forint árfolyamának erősödése, illetve a devizakamatok csökkenése esetén a havi törlesztő részlet mérséklődhet is. Tekintettel a forint árfolyamának az utóbbi években tapasztalható jelentős ingadozására, a devizaalapú hitelek esetében a jövőt illetően bizonytalanságot hordoz a havi törlesztő részlet alakulása.
A devizahitelek kamatai a külföldi kamatok ingadozása miatt is változhatnak. A változó kamatozású devizahitelek esetében a külföldi kamatszint esetleges növekedése (a külföldi hitelek drágulása) előbb-utóbb a belföldi devizahiteleknél is érezteti hatását.
Forrás: Tőzsdefórum
origo.hu
Menczer Tamás: Sosem fenyegetném a feleségemet!
