Gyurcsány az egyenlő elosztás mellett

A floridai választók akadályozásától és egyéb manipulációktól tartva az EBESZ megfigyelőket küld az amerikai elnökválasztásra – Az Egyesült Államok nem demokrácia már, rossz irányba halad –vélekedik egy dokumentumfilm-rendező – A Der Standard Gyurcsány Ferenc kormányalakítási megbízásával foglalkozik.

Der Standard (derstandard.at)

Az osztrák baloldali liberális napilap rövid összefoglalóban tudatja, hogy a köztársasági elnök Gyurcsány Ferencet bízta meg a kormányalakítással. Az eddig sportminiszter Gyurcsány Ferenc (ejtsd: Djurtschahnj) hétfőn kormányalakítási megbízást kapott. A nyilvánosságra hozott kormányprogram-tervezet a jólét egyenlőbb elosztását nevezte a legfontosabb célnak. Magyarországnak a lehető leggyorsabban el kell érnie a fejlett országok életszínvonalát és 2010-ben kell bevezetni az eurót.

Gyurcsány ígértet tett arra, hogy fellép a roma gyerekek iskolai diszkriminációja ellen. Eddig többször nehezményezték, hogy roma gyerekeket állítólagos tanulási nehézségeik miatt rendszeresen különválasztották a magyar iskolatársaiktól és külön oktatásban részesítették. A volt sportminiszter javítani kívánja a lakosság idegennyelv-ismeretét is, ami jóval az uniós átlag alatt található.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilap Csalástól tartanak Floridában címmel tudósít az EBESZ szokatlan kezdeményezéséről, amely szerint a szervezet az amerikai elnökválasztásra megfigyelőket fog küldeni. Erre úgy tűnik, megvan minden oka, hiszen hétfőn az egykori demokrata elnök, Jimmy Carter óvott a floridai választási csalás és káosz lehetőségétől. Ebben az államban Bush testvére, Jeb a kormányzó, akinek aktív támogatásával manipulálták a jelenlegi elnök javára a 2000-es választások eredményét, hangzik ismételten a vád.

A héten a nyolcvanadik életévét betöltő demokrata politikus a következőkkel indokolta, hogy a „Carter Center”, amelyik immár több mint 50 választásra küldött megfigyelőket, miért nem küld Floridába is néhányat: az államban a tisztességes választások legalapvetőbb feltételei is hiányoznak. Nem létezik többek között egy független választási bizottság, egységes választási rendszer, amelyik minden polgár számára egyformán garantálja a szavazata leadásának jogát. Carter szerint: „nyugtalanító, hogy a 2000-es problémák megismétlődése valószínű.”

Carter határozottan megtámadta Jeb Busht, aki a 2000-es választási káoszt követően megakadályozta a szükséges reformokat és „egyetlen lépést sem tett azért, hogy korrigálja az igazságos és egyenlő elbánás elvétől történt eltéréseket ”.
Most is ügyetlen kísérlet történt, hogy 22 ezer afro-amerikait töröljenek a választójoggal rendelkezők listájáról, mivel a tapasztalatok szerint többségük a demokrata jelölteket támogatja. Az egyetlen kiutat Carter a minél nagyobb nyilvánosságban látja.

Ezt a figyelmet biztosíthatja az EBESZ, mely hagyományosan olyan országokba küld választási megfigyelőket, mint Fehéroroszország, Csecsenföld, Kazahsztán, vagy egyes latin-amerikai országok.
Négy évvel ezelőtt Katherine Harris igazságügyminiszter-asszony egy személyben töltötte be a floridai Bush-Cheney választási bizottság elnökségét. Azóta számtalan legenda kering a választók akadályozásáról és egyéb manipulációról.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív napilap Az ország képtelen Vietnamtól megszabadulni címmel készített interjút Errol Morris-szal, aki a XX. századi amerikai politikatörténet szimbolikus figurájáról, az egykori hadügyminiszterről, Robert McNamaráról a Háború köde címmel forgatott dokumentumfilmet.

Welt: A Japán elleni légiháború kapcsán, melyet részben ő szervezett, felmerül a kérdés, hogy bármi igazolhatja 100 ezer japán egy éjszaka alatt történő elpusztítását?

Morris: Vegyük a gyújtóbombák szigetországi bevetését. Mi ezt teljesen elfelejtettük. Pontosan ezért tartom a filmben ezt a részt rendkívül izgalmasnak. McNamara idézi Curtis LeMay-t, a légierő főparancsnokát: Ha veszítettünk volna, akkor háborús bűnösökként bennünket állítottak volna bíróság elé.” Tiszta őrület: azt mondják nekünk, hogy az atombomba bevetése szükséges volt, hogy borzalmas pusztító erejével térdre kényszerítse a japánokat. Valójában LeMay Japánt a gyújtóbombáival már elpusztította. Azért kérte, hogy állítsák le a hagyományos légicsapásokat a japán városok ellen, különben fennállt a veszélye, hogy egyetlen település sem marad, ahová ledobhatják az atombombát.

Welt: Japán bombázása Önt érzelmileg is felkavarta. McNamara azonban részt vett a Németország elleni légitámadások tervezésében. Lát Ön különbséget?

Morris: Igen. Amennyiben ön Drezda és Hamburg elpusztítására gondol. Azzal túlléptek egy határt. 1945 volt a vízválasztó. Akkor már nem arról szólt a háború, hogy katonákat pusztítsanak el, hanem minél több civilt öljenek meg, ők váltak a legfontosabb célponttá. S ezt akkor már világosan megfogalmazták. Az atombombának nincs katonai célja, a gyújtóbombák okozta tűzviharnak szintén. Európában a britek voltak a németekkel szembeni megtorlás a hajtóereje. A V1-esek és V-2-esek London elleni támadására válaszoltak, s így álltak bosszút a német civil lakosságon. (A gyújtóbombákkal végrehajtott Hamburg elleni támadás 1943. nyarán történt, egy évvel a V-1 első bevetése előtt, így aligha lehetett az „válasz” – a szerk.). McNamaraék teremtették meg a generációm rémálmait. Nem vagyunk optimisták, nem bízunk a kormányban, a bürokrácia maga a horror, erről szól ez a film. Az Egyesült Államok nem demokrácia már, rossz irányba halad. Olyan, mint 1933, csak éppen az Egyesült Államokban. Irak még nem Vietnam, de a képességünk önmagunk becsapására, mindkét esetben igen hasonló. Vietnamban is azt hittük, hogy az igaz ügyért harcolunk.