Jövőkép vagy fikció?

Angol tudósok szerint a Szárnyas Fejvadász a legjobb science fiction film. A Guardian által készített top 10-es listán szerepel a Csillagok háborúja, a Terminátor és a Mátrix is. Rada Béla biológus szerint elképzelhető, hogy a sci-fikben megjelenített elképzelések megvalósulnak néhány száz év múlva.

Sokat vitatkoztak azon, hogy maga Deckard is másolat-e vagy valódi ember.
Ridley Scott szerint a nyomozó is humanoid, azonban Harrison Ford hús-vér
embernek tartja, és maga Scott is hasonlóképpen vélekedett a filmezés
alatt. Bármi legyen is erre a válasz, a rendező kitűnő filmet készített,
amihez Vangelis tűnődő partitúrája és Los Angeles jövőképének remek felvétele
is hozzájárult.

2. 2001 Űrodüsszeia (1968). Rendező: Stanley Kubrick

Nagyon közeli az az idő, amit a Kubrick és Arthur C. Clarke science-fiction
író együttműködéséből létrejött misztikus történet ábrázol. A forradalmian
új speciális effektekkel hatalmas hírnévre tettek szert az alkotók.

Frederick Ordway és Harry Lange, a Nasa emberei olyan jelentős cégeket
próbáltak meggyőzni, mint a Boeing és az IBM, hogy szolgáltassanak prototípusokat
és technikai dokumentumokat a film gyártásához.

Aubrey Manning, Edinburg nyugalmazott természettudományi professzora
a brilliáns szimulációkat dicséri, amelyet azelőtt soha nem sikerült hasonló
tökéllyel elkészíteni, annak ellenére, hogy már korábban léteztek modern
számítógépes grafikák. A tudós szerint a brazil tapírok mint prehistórikus
állatok alkalmazása, és az űrhajó mozgásának ábrázolása is kitűnő. Kubrick
szerint ők voltak az elsők, akik a számítógépes technikát mint eszközt
használták filmjükhöz.

3. Csillagok háborúja (1977)/ A birodalom
visszavág (1980)

Az eredeti Csillagok Háborújának első két része feltehetőleg a
nosztalgia miatt került fel a listára, nem a tudományossága miatt.

Mind a két rész a jó és a rossz egyetemes témáit veszi elő Harrison
Forddal, Mark Hamillal és Carrie Fisherrel a főszerepben. A misztika
eleme is megtalálható a filmben, sőt egyesek ebbe a kategóriába
sorolják a science fiction helyett. A film egy mindent átható „erő”
eszméjéről szól, amit bizonyos emberek felhasználhatnak a jó és
a rossz harcához.

A hősmonda története a leigázott Birodalom (amit a hataloméhes
császár és az ő félig ember, félig gép csatlósa, Darth Vader vezet)
és a forradalmárok kis csapata közötti harc körül forog.



A film tudományossága a legjobb esetben is felületesnek mondható
– lásd a viszonylag gyors utazást némi „hyperspace” alkalmazásával,
ahol a fizika normális törvényei megszűnnek, és a Jedi harcát az
elméletileg nem megvalósítható fénykardokkal – azonban a hansúlyt
bizonyára nem az emberi körülmények valószerűségére helyezték.

Szalay Máté informatikus, a Kutató Diákok Országos Szövetségének
ügyvezető elnöke a MNO-val közölte: a science fiction filmeknek
nem kell feltétlenül megfelelniük a tudományos kategóriáknak,
ugyanakkor emeli az alkotások értéket, ha némileg „hasonlítanak”
a valósághoz. Ennél sokkal fontosabb, hogy a film elgondolkodtasson,
és hogy összhang legyen a történet, a színészi játék, a zene
és a képi világ között. Szalay szerint a Bízd a hackerre című
film megfelel ezeknek a kritériumoknak, sőt igen sok elemében
megközelíti a valóságot is. Kiemeli még a Csillagok háborúját,
amely szerinte stílusa valamint a jó és a rossz harcának tipikus
megjelenítése miatt válhatott a sci-fi rajongók egyik nagy
kedvencévé. Emellett a 13.emelet, a Dark City, a Mátrix első
része és a Final Fantasy is remek filmek – véli Szalay Máté.

4. Alien (1979) Rendező: Ridley Scott

A film emlékeztet a John Hurt mellkasán keresztül véres kirobbanással
létrejött élőlény szituációjára, de az Alien még tovább megy. Egy csillagközi
űrhajón a személyzet tagjait hibernálták, amivel megpecsételik sorsukat.

Kevin Fong pszichológus a gótikus díszlet tervezését és Sigourney Weaver
Ellen Ripley-t megformáló jellemalakítását dicséri, másrészről jelentősnek
tartja, hogy a film olyan időtálló témákkal foglalkozik mint az anyaság,
a penetráció és a születés. Azonban Fong szerint az evilági űrhajósok
életstílusa teljesen eltér a filmben ábrázoltaktól.

Az ötlet igazán eredeti, miszerint a messzi jövőben is átlagos emberek
dolgoznak az űrben, akik a maradék pizza körül ülve dohányoznak és kártyáznak,
hogy elüssék az időt – mondja a pszichológus. Hozzáteszi, a film kitűnően
ábrázolja a hosszú és fárasztó űrutazást, amely bezártságérzetet kelt
és rendkívül unalmas.

5. Solaris (1972) Rendező: Andrei Tarkovsky

Steven Soderbergh 2002-ben újra forgatta ezt a filmet, mégis az eredeti
változatnak nagyobb a vonzereje Stanislaw Lem regényének rajongói körében.
Egy pszichológus egy távoli bolygóra utazik, hogy a titokzatos körülmények
között elhunyt tudóst helyettesítse. A bázison titkolózó tudósokkal és
a halott feleségével találja magát szembe. A bolygó lakóinak intelligenciája
képes arra, hogy életszerűnek tűnő teremtményeket tudjanak kreálni.

Az 1972-es Solaris talán az egyetlen film, ami megközelíti a tudományos
gondolkodás tételeit, az antropomorfózisra vonatkozó emberi percepciókat,
kategóriákat és tendenciákat tekintve – mondta a Guardian-nek Gregory
Benford, a kaliforniai egyetem fizikusa, és a Timescape szerzője. Hozzátette,
ez egy lenyűgöző, tragikus dráma, amely sokkal több mint egy egyszerű
elbeszélés.

6. Terminátor (1984)/T2: az ítélet napja (1991) Rendező: James
Cameron

A 2029-ben élő robotok egy könyörtelen cyborgot (Arnold Schwarzenegger)
küldenek a földre az 1980-as Los Angelesbe, hogy megölje annak a lázadó
embernek az anyját, aki fellázad a gépek ellen. A film egyike azoknak
az alkotásoknak, amelyek az időutazás problémájával foglalkoznak, és amelyek
azt a paradoxont vetik fel, hogy „ha visszautazol az időben és megölöd
a nagyapád, nem fogsz létezni, így nem leszel képes visszautazni az időben...”

A következő rész egy másik cyborgról szól, amit alakváltó fémből gyártottak.
„A zavaros fikciós tudományossága ellenére, ez a műfajnak egy tökéletes
darabja, amit inkább akciófilmnek tartok, mint sci-finek. Ugyan ha nem
is a tények miatt, de azért van néhány olyan elem a filmben, amiért kiérdemli,
hogy sci-finek hívják” – mondja David Deutsch oxfordi kvantumfizikus.

A science fiction filmekben általában létezik némi ráció,
– véli Rada Balázs biológus,
a Semmelweis Egyetem tudományos segédmunkatársa. Ugyanakkor
elképzelhető, hogy néhány száz év múlva valósággá válik egy-két
mai elképzelés. Arra viszont nincs reális esély, hogy a sci-fik
többségében megjelenített idegen lények, például a mutánsok
létező lényekké váljanak. Azonban a történelem folyamán már
láttunk arra példát, hogy valakinek az elképzelése, akit korábban
álmodozónak hittek, valósággá vált, például Jules Verne regényeiben
is voltak ilyen elemek – teszi hozzá. Rada Balázs szerint
a tudományosság szempontjából jól felépített film a Jurrasic Park,
amelyben az állatok megalkotása nagyjából megfelel a paleontológia
tudományos tételeinek. Ugyanakkor természetesen ebben a filmben
is vannak olyan elemek, amelyek a jelenlegi tudásunk alapján
nem működnek, és a közeljövőben sem valósulhatnak meg, ilyen
például a kihalt állatok klónozása mindössze néhány, többmillió éves
DNS molekulából. A biológus a legjobb science fiction filmek közé
sorolja a Nyolcadik utas, a Halál és a Csillagok háborúja című
alkotásokat, de azokat nem a tudományosság szempontjából,
hanem elsősorban szuggesztivitásuk végett tartja kiemelkedőnek.

7. Aznap, amikor a föld megáll
(1951) Rendező: Robert Wise

A hidegháború utáni paranoiás hangulatú Amerikába helyezve a történetet,
egy repülő csészealj landol Washington területén, és egy humanoid
idegen, Klaatu felbukkan a vele utazó robottal, Gorttal.

„Nem bírom elviselni a hülyeséget. Az én embereim megtanultak enélkül
élni” – mondja Klaatu, aki a világ vezetőit győzködi, hiába: azok
nem hallgatják meg. A tudósoknak az összes lényt fenyegető pusztulást
kell megállítaniuk.

Colin Pillingenek, a Beagle 2 project vezetőjének a kedvenc sci-fi
filmjei közé tartozik az alkotás. A bemutató alatt a mozi menedzsere
egy klasszikus Orson Welles mutatványt húzott elő, megállította
a filmet, hogy közölje: az űrhajó földet ért.

8. Világok harca (1953) Rendező: Byron Haskin

Híres adaptáció Orson Wellestől, amely Oscar-díjat kapott a trükkökért.
H. G. Wells meséje a marslakók inváziójáról, amiből egy másik hidegháborús
film született.

Az film eszmeisége szerint az élet teljesen más körülmények között
alakulhatna egy teljesen más világban, amit soha nem ismerhetünk
meg. Ez egy teljesen elfogadható eszme – mondja Seth Shostak, volt
űrhajós, egy kaliforniai kutatóintézet tudósa.

9. Mátrix (1999) Rendező: Andy & Larry Wachowski

Kusza filozófia, divatot teremtő ruházat és hihetetlenül jó speciális
effektek keveréke az 1999-ben született Mátrix, egy igazán újszerű
film az ember teremtette mesterséges intelligenciáról, ami leigázza
a bolygót.

A tudomány a fikció mögött feltűnően hiányzik, a főszereplő Keanu Reeves
összezavarodik a kanalak nonszensz esetétől, és épületek tetején ugrál.
Tak Mak, a torontói egyetem sejtbiológusa nem foglalkozik a kusza elemekkel.
„A film a szórakoztatás szempontjából értékelhető. A scince fiction alapeleme
érvényesül: rossz fiúk harcolnak jó fiúkkal a jövőben” – mondja.

10. Harmadik típusú találkozások (1977) Rendező: Steven Spielberg

„Nem vagyunk egyedül” – állt a filmposzteren. Richard Dreyfus meséje
felerősíti azt a rögeszmét, miszerint idegen látogatók harcolnak a titokzatoskodó,
mindentudó kormányügynökök ellen. Kevin Fong szerint teljesen valószínűtlen,
hogy az idegenek olyan óriási járművet használjanak, mint ami a filmben
látható, mégis Spielberg filmje egy klassz sztorinak számít a filmtörténetben.