A Gyurcsány-programot tárgyalja, illetve a miniszterelnököt választ ma az országgyűlés. A tíz órás ülés a miniszterelnök-jelölt expozéjával, illetve a vezérszónoki felszólalásokkal indult; az ülésteremben megjelent Mádl Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter volt szocialista miniszterelnök és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is.
Gyurcsány hatalmas felemelkedést vár
Elsőként Gyurcsány Ferenc szólalt fel, aki hatalmas felemelkedést jósolt hazánknak, s az ország jövőbeli helyzetét a XIX. század végi Magyarországéhoz hasonlította. A politikus a 2007-2013 közti időszakról – a második Európa-tervről – beszélt; mint mondta, Magyarországra annyi pénz áramlik majd be, amennyiből hazánk olyan fejlődésnek indulhat, mint a „legendás békeidőkben”, a XIX. század fordulóján, amikor „ez a kicsike ország elindult, és nagyvárosok nőttek, modern gazdasággal”. – Ez a felemelkedés vár Magyarországra. Ennek programját ez a kormány fogja megalkotni – jelentette ki Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: „olyan Magyarországot építünk, amely az elfogadás és a befogadás kultúrájára épül”. – Hungaristákkal, rasszistákkal nem alkuszunk! Aki vállalhatatlan eszmékkel flörtöl, az vállalja, ha meri! – mondta.
Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta azt is: a vagyon – különösen, ha nagy – kötelez. – Az erősek, a tehetősek szövetségeseink, de mondjuk ki: nem ők politikánk kedvezményezettjei – hangoztatta. A miniszterelnök-jelölt szerint „nem a gazdaság állapota válságos, hanem az ellenzék magatartása álságos”, és a „magyar gazdaság növekedéséből soha ennyi jövedelem a magyar emberek pénztárcájába nem áramlott”.
A miniszterelnök beszédében kitért a roma kisebbségre, a diszkrimináció elleni küzdelemre, majd lovári nyelven folytatta: „Zhanav ke jekh Ungriko them si: le romengo thaj gazhengo them. Van, aki érti, hogy ez mit jelent, ha mással nem, a szívével. Egy Magyarország van, romák és magyarok közös országa. És én büszke vagyok erre” – jelentette ki.
A miniszterelnök-jelölt kitért a Medgyessy-kormány külpolitikájára. – Ezt a külpolitikát, azt az elismertséget, amit ezzel szereztünk, meg kívánjuk őrízni, arra építeni kívánunk. Az új kormány diplomáciájára sem lesz jellemző a történelmi frusztrációkból következő sérelmi politika, nem akarjuk és nem fogjuk össztéveszteni a nemzeti érdek határozott képviseletét a feszültségteremtő szomszédságpolitikával – mondta. – Nem engedjük, hogy bármilyen külső érdek választásra kényszerítsen minket olyan ügyekben, ahol nem kell választani, hiszen amilyen egyszerű, olyan igaz: Magyarország a hazánk, Európa az otthonunk, az Egyesült Államok pedig a szövetségesünk – jelentette ki.
A politikus expozéját azzal zárta: ő azokat képviseli majd, akik úgy érezték, elfelejtkezett róluk a politika. – Programunk közepébe állítottuk a mellőzött milliókat, akik hitünk szerint ennek az országnak, ennek a nemzetnek a legnagyobb tartalékai. Hiszen bennük szunnyad az energia, amely Magyarországot sikeres, európai országgá teheti. Fel kell szabadítani ezt a fantasztikus energiát, helyzetbe kell hozni őket. (…) És hogy tettekre építve, velük együtt, a névtelen milliókkal lendületbe hozzuk Magyarországot – jelentette ki Gyurcsány Ferenc.
Lendvai a be nem váltott ígéretekről
Lendvai Ildikó MSZP-s frakcióvezető vezérszónoki felszólalásában a „bizakodó és a sötét világlátás” különbségéről beszélt, Weöres Sándor sorait idézve, majd a Medgyessy-kormány két évét pár mondatban összehasonlította az előző kormány első két esztendejével, s ezt követően rátért a kormányprogramra, melyről csupán általánosságokat mondott. – Közös ügynek tekinti az ország sorsát, közös döntéseket akar, felnőtt, felelős, egyenrangú állampolgárok demokráciáját – sorolta, kitérve a program „hármas karakterére”: ez a „nemzet, a köztársaság és a baloldal programja”. Mint mondta, a nemzetbe akarja emelni azokat, akik „ma még a nemzet alatt élnek, a társadalom perifériájára sodródtak”. – Nem lesz minden általános iskolásnak, nem lesz a jómódú családok gyerekeinek ingyen tankönyv, bár az MSZP 2002-ben ezt akarta. Helyette ugyanabból a pénzből a gyerekek rászoruló fele ingyen tankönyvhöz jut a középiskolákban is – jelentette ki. – Nem tudjuk az összes szükséges változást 2006-ig befejezni, sem az egészségügyben, sem a közigazgatásban – mondta Lendvai, mint többször hangsúlyozta, az „őszinteség jegyében”.
Áder: üzleti terv az ország kiárusítására
– Furcsa volt hallgatni az imént a szocialisták frakcióvezetőjét, mert óhatatlanul is egy emlékkép jelent meg az ember előtt, amikor őszinteségről, magabiztos kormányzásról beszélt. Egy két évvel ezelőtti emlékkép, mikor ugyanígy őszintén, magabiztosan mondta… lassan mondta… emlékszik, ugye, frakcióvezető asszony?! – elevenítette fel Áder János, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője Lendvai Ildikó szavait a gázáremeléssel kapcsolatban. Az ellenzéki politikus beszédében emlékeztetett arra: a választók június 13-án megvonták a bizalmukat a kormánypártoktól, lesújtó ítéletet mondtak a szocialista–szabad demokrata koalícióról, így Gyurcsány Ferencről, a Medgyessy főtanácsadójából lett sportminiszterről is. – Az okos ember a más kárán tanul, a buta a sajátjából, az önhitt ember pedig a sajátjából sem képes okulni. Az EP-választási bukás után reménykedni lehetett, hogy a szocialisták és a szabad demokraták okulnak a saját hibáikból, tanulnak a nép figyelmeztetéséből. Tanulnak valamit alázatból, felelősségből és az adott szó becsületéből (…). Tanulnak valamit sorozatosan megszegett ígéreteikből, a sok tisztességes és jóravaló embert árokba temető politikájuk csúfos kudarcából, a megannyi iskola- és gyárbezárásból, az ország riasztó eladósításából, milliók romló életkörülményeiből. Az EP-választás után még lehetett reménykedni abban, hogy a koalíció bátran szembenéz politikája kudarcával, és levonja a megfelelő tanulságokat, csakhogy ehelyett valami egészen más történt, amit bátran nevezhetünk egész pályás hátbatámadásnak. Kuncze Gábor és a régóta hatalomátvételről álmodozó Gyurcsány Ferenc Kovács László segítségével sunyi módon hátba szúrta saját miniszterelnökét, hogy a szocialista – szabad demokrata koalíció ott folytathassa, ahol kényszerűségből rövid időre abbahagyta. Mindezek fényében ízléstelen volt mindaz az ömlengés, miniszter úr, amit az imént bemutatott – mondta Áder János, Gyurcsány Ferencnek címezve, hozzáfűzve: a nagy sietségben még arra sem ügyeltek, hogy olyan programot tegyenek le az asztalra, ami közelít ahhoz, aminek a végrehajtására két éve felhatalmazást kaptak. – És még csak véletlenül sem tisztelik meg a választóikat azzal, hogy válaszolnak arra az alapvető kérdésre: miért dobáltak ki a programjukból olyan pontokat, melyek döntő szerepet játszottak hatalomra kerülésükben – emelte ki Áder János, aki Gyurcsány programját „silány kis irománynak” nevezte.
– „Lendületben az ország” – idézte a program címét a politikus -. Lendületben?! Nem inkább lejtmenetben? – kérdezte Áder, azt vizsgálva: az elmúlt két év alatt a kormány hogyan hozta lendületbe az országot. Szólt az infláció és az államadósság lendületes növekedéséről, a 2004-re szánt pénz 8 hónap alatti elköltéséről. – Önök lendületesen gatyára vetkőztették az önkormányztokat, lendületesen növelték a gáz, a villany, a gyógyszer árát. Mindeközben a működő tőke lendületesen menekül az országból. 2003 volt az első olyan év a rendszerváltás óta, mikor több tőke ment ki az orszából, mint amennyi bejött. Mindamellett lendületesen arról beszéltek, hogy Magyarországon nagy a jólét. Mindeközben lendületesen romlott az ország nyugati megítélése – fűzte hozzá a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint az „előttünk álló silány irományból” kitűnik: a lendület nem törik meg. – Hála Gyurcsány Ferenc bátorságának, a lendület 2006-ig kitart. Megtudhatjuk, hogy a kormány lendületesen csökkenti a megépítendő autópályák hosszát, redukálja a Tisza-menti árvízvédekezési munkákat. – Leglendületesebben a metróépítés folytatódik. Ott még ugyanis egy kapavágás sem történt. A kormányprogram ennek a munkának a folytatását ígéri. Ebben a nagy semmittevésben nem nagyon fognak önök elfáradni – tette hozzá Áder, feltéve a kérdést Gyurcsány Ferencnek: igazságos-e, hogy a söjtöri lakoma milliós, az új irodabútorok milliárdos, az utántölthető Grippenek több tízmilliárdos költségeit az adófizetőkkel fizetteti meg a kormány? – Igazságos-e, hogy az EU-ban Magyarországon a legmagasabb az áfa? Hogy az átlagfizetések a legmagasabb, azaz 38 százalékos adókulccsal adóznak? Apropó, tudja Ön, hogy mennyi Magyarországon az átlagfizetés? Elárulom önnek: 141 ezer forint. Tudja Ön, hogy ebből hogyan lehet megélni? Azt hiszem, nem. Nehéz is lehet egy ilyen ember helyébe képzelnie magát annak, aki tavaly egy nap alatt több pénzt költhetett el, mint amennyi egy átalgos bérből élő ember havi fizetése volt – hangsúlyozta Áder János, aki szerint Gyurcsány Ferenc – noha bátor kormányzást ígért – első cselekedete is gyávasáról tanúskodik, hiszen a mai napig nem nevezte meg a minisztereit. – Csak nem attól fél, hogy aki nem kap megbízatást, az nem szavaz majd Önre?! – vetette fel a Fidesz frakcióvezetője.
– Ön bátor kormányzást ígért. Ez a program valóban nagy bátorságot mutat: Ön elég bátor ahhoz, hogy megfosszon egymillió szív- és érrendszeri betegségben szenvedőt az ingyenes gyógyszer reményétől. Elég bátor ahhoz, hogy százezer egészségügyi dolgozónak azt üzenje: nem kapják meg a két éve beígért hűségjutalmat, és ahhoz, hogy közel 4 millió munkavállaló szemébe vágja: nem lesz 38 órás munkahét. Ugyancsak közel ennyien temethetik el két éve táplált reményüket, hogy a gazdasági növekedéssel arányosan javulnak életkörülményeik. Ez az ígéret az Ön programjába már nem fért be. Ön bátran, hogy ne mondjam, hetykén veti oda egymillió diáknak, hogy – bár ígérték –, mégsem lesz ingyenes az utazás az iskola és a lakóhely között. Bátran elfelejti a lakásépítési programot: nemhogy évi 8 ezret nem építenek, egyetlenegyet sem akarnak építeni. A bérlakásépítésre vonatkozóan ugyanis a kormányprogramban egyetlen egy szó sem szerepel – hangsúlyozta Áder, emlékeztetve: két éve 25 ezer lakást ígértek. – Bátran hallgat arról, mennyi lesz jövőre a minimálbér. Van bátorsága újra az országgyűlés elé terjeszteni a telefontörvényt, amit a Ház egyszer már elutasított. Van bátorsága 800 ezer kis- és középvállalkozó támogatásáról beszélni, miközben megfojtották a Széchenyi-tervet, életképtelen hitelkonstrukciókkal idegesítették a vállalkozókat, s az elmúlt évben 22-szer szavaztak meg adóemelést, és jövőre is növelni akarják a vállalkozók terheit – sorolta Áder János, aki szerint a Gyurcsány-kormány első 100 napja 100 csalódást tartogat a polgárok számára. A frakcióvezető hozzátette: felszólalása végén benyújtja Gyurcsány Ferenchez az első írásbeli kérdést azzal kapcsolatban, hogy miért hajította ki programjából azt a 100 ígéretet, melynek a miniszterelnök-jelölt is szerzője volt két évvel ezelőtt.
– Bátran állíthatom: az az iromány, amin önök egy hónapig dolgoztak, s amit két éves kormányzati tapasztalattal a hátuk mögött készítettek, az elmúlt 14 év legsilányabb kormányprogamja – összegezte Áder János. – Az emberben felmerül a kérdés: nincs emögött a silány fogalmazvány mögött valami mélyebb, világosabb, egyértelműbb szándék. Találunk ilyet: a 14. oldalon azt olvassuk: „folytatjuk és befejezzük a privatizációt”, a 33. oldalon pedig: „a magántőkének nagyobb szerepet kell kapnia az egészségügyben”, és az oktatásról szóló fejezetben is az állam és a magánszféra együttműködéséről olvashatunk. Ha ehhez hozzákapcsoljuk a kiszivárgó híreket a közigazgatás részleges privatizációjáról, és felidézzük, hogy a tartós állami tulajdonban lévő vagyon kiárusítását egy törvénymódosítással már lehetővé tették, és ily módon csak a vasút és az állami erdőgazdaságok maradhatnak állami tulajdonban, akkor már tisztul a kép. Csak nem arról van szó, hogy Gyurcsány Ferenc ismét jókor és jó helyen van, mint az elmúlt 10 évben annyiszor? Hogy Gyurcsány Ferenc ismét segít magának a politikai tőkét gazdasági tőkévé alakítani? Az eddig összeügyeskedett 3,5 milliárdos vagyonát nem tartja elégségesnek ahhoz, hogy élete végéig megkerülhetetlen politikai tényező legyen még akkor is, ha a kormányzásba belebukik? Csak nem arról van szó, hogy a zsákmánypárt aktivizálódott? Lehetséges, hogy e silány iromány mögött létezik egy üzleti terv az ország kiárusítására? – folytatta Áder János, aki Kuncze Gábortól megkérdezte, miért nem „szalad a sufniba a Lop-STOP-tábláért”. – Mondják sokan, nem kell félni Gyurcsánytól, már megszedte magát, nem éhes. Node leszoktatható-e a róka a tyúklopásról? Ugye, nem, miniszter úr? – fordult Gyurcsányhoz Áder János, aki szerint a miniszterelnök-jelöltnek szimbólumként a tevét kellene választania, mert az egy „olyan lóhoz hasonlatos, melyet egy bátor, igazságos és cselekvő kormány tervezett.”
Kuncze: a vagyon magánkézben jobb helyen van, mint az állam kezében
Kuncze Gábor SZDSZ-elnök szerint a cikluson belüli kormányváltás nem arról szól, mint amit Áder János mondott, hanem arról, hogy a „politika képes korrekcióra, ha szükséges, a politika képes levonni a tanulságokat és kísérletet tenni a hibák kijavítására – és mindezt egyébként éppen az ország érdekében”. – Erről szól a mai nap és a mai vita – mondta beszédében az SZDSZ elnöke. A szabad demokraták vezérszónoka az esélyegyenlőségről és a versenyképességről beszélt – mint mondta, pártja e két szempontból vizsgálja a kormányprogramot, és ezek figyelembe vételével kíván „a hátralévő időszakban is” politizálni. Kijelentette: tenni kell annak érdekében, hogy senki ne legyen kirekesztve a társadalomból. – Azt akarjuk, hogy Magyarország minél előbb versenyképes, gazdagságban is egyenrangú társa legyen a többi uniós országank. Hogy ne csak elmaradva ne legyünk, de le se maradjunk a világtól – mondta a politikus, aki 21 érvet sorolt fel, amiért az SZDSZ támogatja a kormányprogramot. Ezek között szerepelt az adócsökkentés. – A kormányprogram kimondja, hogy az átlagjövedelem ne essen a legfelső kulcs alá. Az SZDSZ ezt régóta szorgalmazza – jegyezte meg Kuncze Gábor, aki szerint az előző kormány idején az átlagos jövedelmek nagyrésze a 40 százalékos adókulccsal, míg az átlag alattiak a 30 százalékossal adóztak. Kuncze említette a rászorultság elvét is. – A program kimondja, hogy a szűkösen rendelkezésre álló forrásokat azoknak kell adni, akik valóban rászorulnak, a többieket nem kell támogatni, legfeljebb a későbbiek során kevesebbet kell elvenni tőlük – jelentette ki a politikus, aki „őszinte és felelősségteljes”-ként jellemezte a Gyurcsány-programot, amely „csak annyit vállal, amennyit meg lehet valósítani”.
Kuncze Gábor azzal az ellenzéki felvetéssel kapcsolatban, hogy a két évvel ezelőtti kormányprogramot nem valósították meg, úgy reagált: nem kell a múltba nézni. – Az ilyen típusú felvetésekkel nem kell foglalkozni, a kormánynak végre kell hajtania az elképzeléseit – tette hozzá. A frakcióvezető kifejtette: egyetértenek a programmal azért, mert nem akar „túlzott állami szerepvállalást a gazdaságban, kimondja, hogy a túlzott állami szerepvállalás rossz a gazdaságnak, fékezi a működését, összezavarja a folyamatokat”. – Támogatjuk a kormányprogramot azért, mert elkötelezett a privatizáció folytatása mellett. Áder Jánossal ellentétben én azt mondom: határozottan kell Magyarországon folytatódnia a privatizációnak, a vagyon magánkézben jobb helyen van, jobban működik, mint az állam kezében, a kormány ne bizonytalanodjon el e tekintetben, hanem folytassa a privatizációt, és folytassa a magántőke bevonását mindazon területekre, ahol nem áll elengendő költségvetési forrás a problémák megoldására: az egészségügyre, az okatatásra és más területekre is – sorolta Kuncze Gábor, aki utalt arra is: a felsőoktatás liberális reformját illetőleg vannak viták a koalíciós partnerrel. Az SZDSZ-es politikus azt is megemlítette: támogatják a kormányprogramot azért is, mert „fontos, hogy a legkisebb falvainkban is megteremtsük a minőségi élet feltételeit”. – A liberálisok azt várják el, hogy a kormány legyen határozott és bátor a programjaiban, gyors és következetes a döntéseiben, követelje meg ezek végrehajtását, kísérje figyelemmel a döntések megvalósulását, ha szükséges, időben korrigáljon, és reagáljon érzékenyen az emberek problémáira. És azt is elvárjuk, hogy a kormány minden alkalommal határozottan és következetesen lépjen fel a nemkívánatos szélsőjobboldali rasszista, fasiszta megnyilvánulások ellen – mondta Kuncze Gábor, aki azzal zárta szavait: az SZDSZ igennel fog szavazni a kormányprogramra.
Dávid kéréssel fordult Gyurcsányhoz
Dávid Ibolya, az MDF elnöke beszédében a kormányprogramot övező titkolózásra hívta fel a figyelmet, hozzátéve: a „szupertitkos kormányprogram” a hamisgulyáshoz hasonlít: e levesben van zöldség, de hiányzik belőle a hús. Mint mondta, az MDF-nek három alapvető problémája van a programmal: az első, hogy sok újdonság nincs benne, a második, hogy az ellentmondások programja: egyszerre ígér mindenkinek mindent. – A harmadik probléma, hogy a progam pontosan látja ugyan a problémákat, ám azokra semmilyen vagy rossz megoldásokat igér – tette hozzá Dávid Ibolya. – Mindent elárul a kormányprogramban leggyakrabban használt szó, a „folytatjuk”, ami 36-szor fordul elő a szövegben. A „változás, változtatni” szavak összesen csak 9-szer, a „hogyan” kérdésre viszont csak egyetlenegyszer találunk választ – mondta a pártelnök, aki szerint a kormányprogram csak a már létező programok újracsomagolása. – Égbekiáltó az ellentét az első fejezetben kifejtett értékek és célok, illetve a gyakorlati igéretek között – folytatta Dávid Ibolya, aki kifejtette: átfogó adóreformot várna a polgár a programtól, ám erről szó sincs. – Önöknek, szocialistáknak minden bizonnyal ismerősen cseng a szó: kizsákmányolás. Ha Magyarországon egy munkavállaló alkalmazásának költségét 100 forintnak vesszük, akkor abból a munkavállaló csak harmincegy-két forintot kap kézhez – a többit elveszi az állam. Az igazságos közteherviselésről csak akkor beszélhetünk, ha ez az igazságtalan kizsákmányolás elviselhető, indokolható szintre mérséklődik – mondta Dávid Ibolya, hangsúlyozva: az igazságos közteherviselés a kormányprogramban nem más, mint egy „könyvelési trükk: a kormány néhol ad, máshol elvesz, de a kiadási és bevételi oldal egyenlege marad. Ez a szocialista logika„ – tette hozzá a politikus, aki az örökösödési adó, mint „az egyik legigazságtalanabb adónem” eltörlését szorgalmazta beszédében. Az MDF elnöke megemlítette: a kormányprogramban nem szerepel az árfolyamnyereség-adó. – Ehelyett találtam egy mondatot: „az állam takarékossága mellett az egyensúly forrása a polgárok, családok megtakarítása, bátorítani és ösztönözni kell a jövőre szóló öngondoskodást” – idézte a politikus, aki ezzel kapcsolatban azt kérte Gyurcsány Ferenctől, hogy ne emelje az árfolyamnyereség-adót, „ne büntesse azokat a polgárokat, akik megtakarítanak”.
Dávid Ibolya kitért arra is: a versenyképesség növelésére tett lépések rendkívül erőtlenek. – Lekerültünk a világ befektetői térképéről. Bármilyen ezzel kapcsolatos nemzetközi összehasonlítást vizsgálunk, hazánk egyre hátrább kerül a listán és egyre kevésbé vonzó – mondta. – A versenyképességről szóló fejezet célokat fogalmaz meg, de nem rendel hozzá cselekvést – magyarázta az MDF-es politikus, aki ezzel együtt üdvözölte a program azon elemét, hogy járulékkedvezményt igér az ötven éven felettieket foglalkoztató vállalkozásoknak.
Dávid Ibolya kitért arra is: hazánk versenyképességét nagyban javítaná, ha maximálisan ki tudná használni a magyar tudásban rejlő gazdasági potenciált. – A kormányprogram talán ebben a kérdésben a legálszentebb: partnerséget kínál annak a Magyar Tudományos Akadémiának, amelynek a költségvetését éppen most sújtották óriási megszorításokkal, partnerséget kínál a kutatóknak, tudósoknak, miközben a kutatás-fejlesztésre költött állami pénzek történelmi minimumra estek – rótta fel Dávid Ibolya, aki úgy véli: a kormányprogramban foglaltak alapján ”Magyarország sose lesz más, mint szeretnivaló vesztes„.
origo.hu
Így szabaduljon meg a nyesttől a padláson
