Összeesküvés-elmélet

A Szerbia stratégiai partnerségéért folytatott EU-n belüli vetélkedés, a szélsőségesek tervei és a föderalizációs törekvések állnak amögött, hogy Magyarország ekkora energiával lép fel a magyarellenes atrocitások miatt – vélekedik a szerb Etnikai Viszonyok Fórumának igazgatója, aki szerint Kasza tevékenységét külföldről – nem csak Magyarországról – támogatják.

A Magyar Szó mai számában Mélyrehatóbb célok címmel jelent meg Du¹an Janjiæ sajátságos elmélete a magyarverések elleni fellépés hátteréről. Az Etnikai Viszonyok Fórumának igazgatója szerint Kasza József, a VMSZ elnöke jól felépített és külföldről – nem csak Magyarországról – támogatott tevékenységbe kezdett. „Nyilvánvaló, hogy Budapesten egyesek ezt elfogadták, támogatva Kaszát, és megkísérelve megszilárdítani saját pozícióikat is, másoknak viszont, akik szintén csatlakoztak az akcióhoz, jó alkalom volt ez arra, hogy felidézzék a régi időket, és újabb érveket találjanak” – nyilatkozta a Beta hírügynökségnek adott interjújában. Hozzátette: a vajdasági incidensekkel kapcsolatos egész indítvány gyorsan túlnőtt a helyi belpolitikai viszonyokon.

Janjiæ rámutatott, hogy 1997 óta kidolgozott tervek vannak az etnikai kisebbségi régiókra vonatkozóan. „A sand¾aki régióért Ljajiæ emeli fel szavát, a magyar régióért Kasza, Ugljanin viszont, aki most ideges, a sand¾aki köztársaságért száll síkra, éppúgy, mint Vajdaság köztársaságért sokan, akik Èanak köré tömörülnek, a dél-szerbiai albánok tanácsa pedig nagyfokú autonómiát követel, amit szükség szerint köztársaságként vagy régióként értelmezhetnek„ – mondta.

Értékelése szerint túl sok a hasonló követelés ahhoz, hogy az üggyel kapcsolatban csak a Vajdaságot és a magyarokat említsék. „Úgy tűnik, ennek inkább az esedékes alkotmánymódosításhoz van köze, és különböző érdekekhez, hogy Szerbiát másképp rendezzék be, hogy esetleg föderalizálják, de ugyanakkor kapcsolatban áll a belgrádi kormány gyengeségével is” – vélekedett.

Janjiæ harmadik, lényeges tényezőként az új regionális beosztást említette, azaz azt a lehetőséget, hogy Magyarország Szerbia stratégiai partnere legyen az Európai Unió felé vezető úton. „Nehezen tudnám elképzelni, hogy a magyar kormány ekkora energiát fordítana olyan valamire, amit ebben a pillanatban nem támasztanak alá kellő mértékben érvek. Ez az indítvány azonban közvetlen párbeszédet eredményezett Budapest és Belgrád között, és most Budapest a jelölt, hogy vezessen bennünket az EU felé” – mondta. Véleménye szerint Szlovénia, Szlovákia és Magyarország között vetélkedés folyt, ki lesz Szerbia stratégiai partnere az EU felé vezető úton, és ez az ügy talán egy rosszul megválasztott mód, hogy Magyarországot helyezzék előtérbe.

Janjiæ kijelentette, Brüsszelben Hága miatt kedvező hangulat alakult ki, hogy elfogadják a magyarországi nyomást. „A nemzetek közötti viszonyok a Vajdaságban, amelyben akadnak ugyan problémák, de nem olyan drámaiak, mint ahogyan azt a magyar diplomácia beállította, kezére játszottak egyeseknek az Európai Bizottságban, hogy fokozzák a nyomást Belgrádra” – vélekedett. Janjiæ értékelése szerint, ha a szerb kormány nem reagál gyorsan, konkrét okmányokkal és tevékenységének átszervezésével, egy hónap leforgása alatt nagy problémákkal kell szembesülniük. „Ha egy országnak nincsenek intézményei bizonyos témakörökre, akkor nem ellenőrizheti a nemzetek közötti folyamatokat, és mindegy, ki fogja kirobbantani a problémát, a szerb, a magyar vagy a bosnyák szélsőségesek vagy pedig valaki külföldről” – mondta.