Az MSZP elképzelései szerint Járai Zsigmond jegybankelnök félreállításának első lépéseként egyre intenzívebben kell érzékeltetni a kormányzat és a jegybank között feszülő ellentétet. E stratégia egyik elemének tudható be az, hogy hétfőn a parlament kormánypárti többsége példátlan módon elutasította a jegybank 2002–2003-as beszámolóját.
A következő lépést a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása jelentené, mivel a jelenlegi rendelkezés értelmében a köztársasági elnök jogkörébe tartozik az MNB elnökének elbocsátása. A Magyar Nemzet úgy tudja, a módosított törvény elvenné az államfő felmentési jogkörét, és azt a miniszterelnök hatáskörébe utalná. A rendelkezés módosítását a PSZÁF-törvénynél körültekintőbben kívánják véghezvinni a szocialisták, így el akarják kerülni azt is, hogy a megszavazott jogszabály később alkotmányossági aggályokat vethessen fel.
Mint ismert, az Országgyűlésnek idén áprilisban változtatnia kellett a PSZÁF-törvény korábban elfogadott változatán, az Alkotmánybíróság ugyanis alkotmányellenesnek minősítette a pénzügyi felügyeletről szóló jogszabály átmeneti rendelkezéseit. Az alkotmányossági vizsgálatot, amelyet Mádl Ferenc kezdeményezett, Gyurcsány Ferenc akkor a jobboldali árnyékállam újabb megnyilvánulásának minősítette.
Ebben a kormányzati ciklusban menesztették Kaderják Pétert, a Magyar Energia Hivatal Orbán-kormány idején hat évre megválasztott elnökét is. Kaderják leváltását csak a gáztörvény megváltoztatásával sikerült elérnie a jelenlegi koalíciónak, a hivatal volt elnöke az Alkotmánybíróságtól kért jogorvoslatot.
A Magyar Nemzet szerette volna megkérdezni az ügyben illetékesnek kijelölt Katona Bélát, az MSZP frakcióvezetőjét, ám a politikus lapzártánkig nem reagált a megkeresésre. Molnár Albert, a szocialisták gazdasági kabinetjének tagja a tervezett törvénnyel kapcsolatban mindössze annyit közölt, hogy a jegybank beszámolójának hétfői elutasításából nem következik egyenesen a jegybanki törvény megváltoztatása.
Szabó Eszter
origo.hu
Így szabaduljon meg a nyesttől a padláson
