Nezaviszimaja Gazeta, Kommersant
A beszlani eseményekkel kapcsolatban immár negyedik alkalommal adott éles hangú választ a Nyugat vezetőinek Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, ami jelentősen megkülönbözteti a politikust elődeitől. Az újfajta stílusra rögtön felkapták a fejüket a címzettek. Lavrov ugyanis kijelentette, hogy mostantól a „stratégiai partnerekhez„ fűződő kapcsolatok tisztázását nyilvános keretek között szeretné megtenni. A külügyminiszter keményen reagált Colin Powel amerikai kollégájának aggodalmaira is, aki azt fejtegette, hogy aggódik az ország vezetőinek demokratikus reformoktól való esetleges visszalépése miatt. Lavrov leszögezte: az adminisztratív átalakítások és törvényhozási reformok kizárólag Oroszország belső ügyének számítanak.
Szerinte rendkívül nehéz úgy küzdeni a terrorizmus ellen, hogy közben maradéktalanul megőrizzék a demokratikus értékeket. Lavrov nem igazán értékelte Powel kritikáját az orosz demokráciával kapcsolatban. Mint mondta: a demokráciát nem csak egyféleképpen lehet értelmezni, hiszen például ők sem szólnak bele abba, hogy az amerikai elnököt nem egyenes úton választják meg. – Ez egyszerűen így van, és mi ezt elfogadjuk. Ez az Egyesült Államok magánügye – mondta. Emlékeztetett arra is, hogy a szeptember 11-i terrortámadás után Amerika igen szigorú intézkedéseket vezett be, amelyek más országokat is érintettek, Oroszország mégsem szólt bele az állam törvényhozóinak döntésébe. A Nezaviszimaja Gazeta idézi a New York Timest, miszerint bár Powell óvatosan fogalmazta meg aggodalmait, szavai elég érthetőek és szigorúak voltak.
A Nezaviszimaja Gazeta szerint a feszültség az elmúlt napokban érezhető az Európai Unióval szemben is, hiszen máig nem simították el az oroszok azt az ügyet, amikor Bernard Bot EU-tanácselnök, holland külügyminiszter tájékoztatást kért a beszlani tragédiával kapcsolatban, ám ők figyelmen kívül hagyták kérését. Mindehhez hozzáadódik még Chris Patten európai biztos negatív reagálására a Putyin-tervvel kapcsolatban. Patten közölte: reméli, hogy a terrorizmus elleni harc cím alatt nem csupán a Kreml hatalmának erősítése folyik. Szerinte Moszkvának időt kellene adnia Csecsenföldnek, és engedni, hogy a térséget egy olyan ember irányítsa, akiben megbíznak a lakosok. Mint megírtuk: Putyin a napokban kezdeményezte a regionális vezetők nép általi választásának megszüntetését és az egyéni szavazóköröknek az alsóházi választásokról való teljes száműzését, mindezt a terrorellenes harc jegyében.
Lavrovnak az elkövetkezendő napokban, hetekben több találkozója is lesz a nyugati vezetőkkel, akik valószínűleg érdeklődnek majd a beszlani eseményekről, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnökre is sok telefonbeszélgetés vár még. Megfigyelők szerint azonban ha a külügyminiszter – és vele együtt az orosz hatalom vezetői – továbbra is hasonló retorikát fog képviselni, úgy elég valószínű egy újabb hidegháború kirobbanása. A szakértők nagy érdeklődéssel figyelik azt is, hogy az oroszok mit reagálnak arra az amerikai válaszra, miszerint ők nem a hangosbeszélőn keresztüli kommunikáció hívei.
Izvestia
A beszlani túszdráma után fegyvervásárlási láz ütötte fel a fejét Oroszország-szerte. A lakosok úgy érzik: meg kell védenük magukat a támadókkal szemben. Bár most még illegálisan veszik a különféle önvédelmi fegyvereket, eközben levelekkel bombázzák a hatóságokat azzal a kéréssel: engedélyezzék a fegyverviselést. Ezzel kapcsolatban több orosz képviselő kijelentette, hogy engedélyezni kellene a kérelmeket, hiszen ha már az állam nem tudja megvédeni polgárait, úgy adjanak esélyt arra, hogy önmagukat óvják meg. Sokan úgy gondolják, hogy a több száz gyermekáldozattal járó támadás sem történt volna meg, ha a terroristák tudják: a szülőknél fegyver van.
origo.hu
Kiderült, milyen idő lesz jövő héten
