Bár január óta törvény szabályozza a fővárost és a kerületeket közösen megillető bevételek elosztását, újra fellángolt a korábbi években megszokott vita. Idén sem csak az ellenzéki polgármesterek bírálják a városháza eljárását. A 160 milliárd forint elosztásáról szóló egyeztetésre korábban csak MSZP-s és SZDSZ-es kerületvezetőket hívott meg Demszky Gábor.
Alkotmánybírósághoz és közigazgatási bírósághoz fordul a XV. kerületi polgármester, mivel szerinte jogszerűtlenül károsítja meg a főváros 327 millió forinttal a városrészt. Hajdu László polgármester (MSZP) kijelentette: a fővárosi önkormányzatnál meghamisították a forrásmegosztás alapjául szolgáló adatokat, megváltoztatták a 2003-as mérlegadatokat, emiatt tíz kerület kedvezőtlenebb pénzügyi helyzetbe került, míg a főváros kétmilliárd forintnyi pluszbevételt könyvelhet el. Példaként említette, hogy amíg korábban a főváros 130 ezer négyzetméter zöld területet jelölt meg, amelyet fenn kell tartania, most már mintegy 13 millió négyzetméterrel számol a korrekció során.
Hajdu László polgármester szerint Rákospalota gazdálkodását komolyan érinti az elvonás. Eddig a városrész nem kényszerült hitelfelvételre, a jövőben azonban kénytelen lesz kölcsönért folyamodni. A jelenlegi diszkriminatív szabályozás ugyanis nemcsak erre az évre vonatkozik, hanem az elkövetkező esztendőkre is – hangsúlyozta. Hozzátette: amennyiben a XV. kerületnek működésre kell hitelt felvennie, az a visszafejlődést jelenti majd a városrész életében.
A polgármester elmondta azt is, hogy a 2003-ban elfogadott, a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztást szabályozó törvény rendelkezését, amely az 50 + 1 százalékos konszenzusra vonatkozik, úgy játszották ki, hogy tizenhárom városrésznek néhány tízmillió forinttal növelik a járandóságát a decemberben tárgyalandó korrekció során, míg tíz kerület 2,2 milliárd forinttal kap kevesebb pénzt. Ebből az egyik tétel az a 327 millió forint, amellyel az iparűzési adó visszaosztásánál a főváros megkurtítja Rákospalota–Újpalota költségvetését – jegyezte meg Hajdu.
Azt az igényt, hogy kiszámíthatóbb legyen a forrásmegosztás, még nem érték el, ám már – a törvény elfogadása óta – valamivel kevesebb az önkényes adat a tervezetben – nyilatkozta a lapnak Nagy Gábor Tamás budavári fideszes polgármester. Kijelentette: az I. kerület 220 millió forinttal kap többet, mint tavaly, ám a nyáron elfogadott tervezethez képest 110 millió forinttal kevesebbet. A legnagyobb problémának azt tartja a politikus, hogy a számítási modellhez és a pontos forrásadatokhoz nem jutott hozzá minden érintett, s ezért is merülhetett fel a forrásmegosztás manipulálhatósága. – Nyilvánossá kell tenni minden adatot, s az Állami Számvevőszék ellenőrzésére lenne szükség – mondta Nagy Gábor Tamás. A polgármester kifogásolta, hogy a forrásmegosztás korrekciójáról a főpolgármester az ellenzéki és a független polgármesterek részvétele nélkül egyeztetett, s megkerülve a demokratikus normákat, különalkut kötött a kormánypárti polgármesterek egy részével. Megengedhetetlen ez az eljárás, a mutyizás gyanújára okot adó titkos megállapodás, hiszen a forrásmegosztás ugyanúgy érinti az ellenzéki kerületeket, mint a többit – tette hozzá.
A XV. kerülettől nem az adatok módosítása miatt kell elvonni a 327 millió forintot – reagált a lap kérdésére Atkári János (SZDSZ) főpolgármester-helyettes. Mint mondta, a jogszabály értelmében a forrásmegosztási rendeletet a tényadatok alapján kell véglegesen kidolgozni. Mivel azonban januárban és februárban, amikor a forrásmegosztás készül, még csak az előző évi tervadatok állnak rendelkezésre, év közben korrigálni kell a rendeletet. Ezt a nyár folyamán tehetik meg a budapesti önkormányzatok, amikor az előző évi tényadatok már rendelkezésre állnak. Atkári szerint a tervadatok és a tényadatok között rendszeresen előfordulnak eltérések, előfordulhat például, hogy egy-egy önkormányzat több saját bevételre tesz szert, mint amennyit eredetileg tervezett, vagy esetleg kevesebb diák jár a kerületi iskolába. – Ebben az esetben természetesen el kell vonni az önkormányzattól azt az összeget, amely jogszerűen nem illeti meg – mutatott rá Atkári. Felhívta a figyelmet, hogy az idei módosítás a fővárost is hátrányosan érintette, összességében 420 millió forintot kellett elvennie saját büdzséjéből.
A kerületektől elvonandó 2,2 milliárd forintról szólva Atkári elmondta: ez valóban a forrásmegosztás alapjául szolgáló adatok módosítása miatt szükséges. Amióta törvény szabályozza a kerületek és a főváros közötti pénzelosztást, azóta a vagyonkataszter alapján számolják ki a szükséges forrásokat. A törvény szerint megállapított adatokat az önkormányzatok először az államkincstárhoz továbbítják, majd a Központi Statisztikai Hivatalhoz (KSH). A fővárosi önkormányzat a KSH-tól kéri le a forrásmegosztáshoz szükséges adatokat.
Atkári kijelentette: amikor erről annak idején a kerületi polgármesterekkel beszéltek, mindegyikük azt mondta, hogy ez a lehető legjobb megoldás. A főpolgármester-helyettes szerint azt is tudni lehetett, hogy – mint minden új rendszernél – az első időkben hibák is előfordulnak majd. A főpolgármester-helyettes úgy fogalmazott: ha ebből bárki azt a következtetést vonja le, hogy a fővárosi önkormányzatnak ragad a keze, akkor az a valószínű, hogy inkább a gyanúsítgató félnek van gyakorlata a tenyérenyvezésben.
A forrásmegosztás lényegében a fővárosi és a kerületi önkormányzatok költségvetésének bevételi oldalát jelenti. A budapesti helyhatóságok számos olyan forrással rendelkeznek, amelyek osztottan illetik meg őket. Ezek a személyi jövedelemadó államtól átengedett része, központi normatívák, a helyi adók, illetve az egyéb központi adók. Ez utóbbi kategóriába tartozik például a gépjárműadó, amelyet az állam vet ki, de az önkormányzatok szednek be. A központi költségvetésből származó összeget a budapesti önkormányzatok egyben kapják meg, felosztásuk a fővárosi önkormányzat feladata. Az önkormányzati törvény megalkotásakor a jogszabály még úgy rendelkezett: a főváros alkotja a rendeletet, ám a közgyűlés csak akkor fogadhatja el, ha azzal a kerületek több mint fele egyetért. 1994-ben azonban, a Horn-kormány idején, az MSZP– SZDSZ-koalíció a korábbi önálló fővárosi törvényt beemelte az önkormányzati törvénybe, s egyúttal módosította azt. Így kikerült a szabályozásból a kerületek vétójoga, helyette mindössze véleményezési jogot kaptak.
1995-től kezdve a főváros ugyan minden esztendőben kikérte a városrészek véleményét, ám azt egyre kevésbé vette figyelembe. 2000-ben és 2001-ben az is előfordult, hogy a huszonhárom kerületből huszonkettő elutasította a városháza tervezetét, egy kerület pedig csak módosításokkal tudta volna elfogadni. Az előző ciklusban fideszes képviselők javaslatára a parlament olyan szabályozást fogadott el, amely egy kissé a kerületek javára billentette a mérleget. Ennek lényege az volt, hogy a kerületeknek járó pénznek el kellett érnie egy bizonyos százalékot. A helyzet ennek ellenére nem javult: míg a fővárosi önkormányzat évről évre egyre több működési eredményt mutatott fel, a kerületek folyamatosan működési hiánnyal küzdöttek. A peremkerületek polgármesterei többször is sérelmezték, hogy a belső városrészek jelentősen több pénzhez jutnak, holott a külső kerületekben még túl magas az aszfaltozatlan utak hossza és a csatornázatlan területek mérete. A belső városrészek a városrehabilitációra, épületfelújításra szánt pénzt kevesellték.
A vitát végül az Alkotmánybíróság döntötte el, kimondva, hogy hiányoznak a garanciák a kerületi önkormányzatok számára a forrásmegosztásról szóló passzusból, így ez jogbizonytalanságot eredményez. A taláros testület egyúttal kötelezte az Országgyűlést, hogy alkosson jogszabályt a források elosztásáról. Ezt tavaly év végén a parlament meg is tette, ám a kerületek még mindig elégedetlenek. Szerintük ugyanis a parlament által elfogadott jogszabály a korábbi, rossz fővárosi elosztási rendet emelte törvényi erőre. A városrészek szerint korábban is az volt a probléma, hogy a városháza nem az elvégzendő feladatok arányában osztja el a bevételeket, hanem lényegében a hiányt osztja fel közöttük.
origo.hu
TEK-akció a belvárosban – videón mutatjuk a kitoloncolt ukrán kém elfogását
