Több évig készült Kocsis Tibor „Új Eldorádó” című dokumentumfilmje, amely Verespatak ügyével foglalkozik. – A film részben a verespataki aranybánya története, részben azoknak az embereknek a drámája, harca, akik nem akarnak elmenni onnan, mert ott akarnak élni, ott akarják eltemetni halottaikat, és oda akarnak ugyanúgy templomba járni, mint őseik – mondja a rendező. Hozzáteszi: a verespataki bányaprojekt komoly környezeti kockázatot rejt magában, hiszen az a cianiddal szennyezett tározó százszor nagyobb lesz – 800 hektár –, mint az, amely 2000-ben a Tisza katasztrófáját okozta. Egy völgyzáró gát mögött lesz ez a vízmennyiség és 180 méter magas lesz. Kocsis szerint el sem lehet képzelni, hogy az ekkora méretű projektet hogyan lehet olyan biztonsággal működtetni, hogy minden kockázati tényezőt kizárhatnánk.
A bányavállalat annak reményében, hogy ezt a területet megkapta koncesszióban, és bizonyos kutatási engedélyeket is kapott, elkezdte felvásárolni a házakat, amiket egy idő után le is bontott. Megpróbálja előkészíteni a terepet, hogy ha az engedély már meglesz, akkor kevesebbet kelljen ezzel bajlódnia. Bár ez egyfajta presszúra gyakorlásra is utal, amivel az ott lakókat, jobb belátásra próbálják bírni, mondván: adják el a házukat, hiszen a szomszédban már bontják. Ez komoly konfliktusforrás Verespatakon belül, hiszen családok mentek tönkre, emberek haltak meg ebben a stressz miatt, házasságok mentek tönkre, mert az egyik fél el akart menni, a másik fél pedig nem.
– Verespatak közel kétezer éves település, hiába állítja a vállalat, hogy skanzenként megőrzik a belvárost, múzeumot nyitnak, meg éttermeket. Képzeljük el, hogy van egy gyönyörű főtér, ezekkel a gyönyörű renovált házakkal, majd négy oldalról körben négy darab két kilométer átmérőjű bányagödör, ami 300 méter mély, és olyan teherautók viszik a köveket, amelyeknek csak a kerekének az átmérője több mint háromméteres. Ezek a bányagépek, amik ott fognak majd dolgozni, húsz köbméter földet markolnak egyszerre, a munkások pedig naponta több tucat tonna dinamitot fognak robbantani.
Bár a vállalkozás anyagilag lehet, hogy megérné az országnak, hiszen több milliárd dollárra becsülik a 300 tonna aranynak, és az 1600 tonna ezüstnek az értékét, aminek egy részét megkapná Románia, de Kocsis szerint elgondolkodtató amit a film egyik szereplője mond, hogy „a pusztulásért érdemes-e dolgozni, érdemes-e 17 évig ezt a néhány hegyet, néhány települést teljesen fölszámolni, holdbeli tájjá átalakítani a vidéket, és otthagyni egy komoly szennyező forrást.
Kocsis Tibor „Új Eldorádó” című dokumentumfilmjét szerdán mutatták be az Uránia moziban , amelyet péntektől vetítenek a mozikban. Az alkotás különdíjat kapott Romániában, meghívták a lipcsei dokumentumfilm-fesztiválra és a torontói környezetvédelmi filmfesztiválra is. A filmben Sebestyén Márta énekel. A mozijegy árából a bányanyitás ellen tiltakozókat segítik a szervezők.
Emlékezetes: az üggyel kapcsolatban a román kormányfő is úgy vélekedett, hogy nem kellene megnyitni a bányát. Így foglalt állást a Román Tudományos Akadémia is. A magyar környezetvédelmi miniszter kilátásba helyezte, hogy nemzetközi fórumokhoz fordul a tárca az ügyben. Az uniós biztosok meghallgatásán is szó volt a verespataki aranybánya működésének káros hatásairól.
origo.hu
Egyre mélyebb válságban vannak a baloldali pártok
