Rendelőt csak egyben privatizálhatnának, s a tulajdonos mellett kizárólag egészségügyi dolgozók vehetnének részt benne – mondtaa Világgazdaságnak Tóth Judit, az egészségügyi tárca szóvivője.
Ugyanígy gondolja az egyik legnagyobb budapesti szakrendelő, a Kapás utcai intézmény tulajdonos önkormányzata is. Póta Gyula alpolgármester szerint ugyan most nincs napirenden a privatizáció, ám ha sor kerül rá, azt kizárólag az mrp-vel oldanák meg, s azután is megmaradna az önkormányzat területi egészségügyi ellátási kötelezettsége.
A szaktárca terve szerint 15 éves lejáratú, felső összegkorlátot nem tartalmazó konstrukcióban három év türelmi idő után kezdődne meg a dolgozók által felvett hitel törlesztése. A kamat a háromhavi Euribor (euró alapú lebegő kamat) plusz maximum évi 4,5 százalék lenne.
A havi 20-30 ezer beteget fogadó Kapás utcai szakrendelő igazgatója, Soós Ágnes olyan átalakulást pártol, amelyben érdekeltté teszik a dolgozókat a betegek színvonalas ellátásában. Ugyanezt állítja Varga Imre, a Poliklinikai és Járóbeteg-szakellátási Szövetség elnöke, hozzátéve: a hazai szakrendelők – ezek között 100 önálló egység, a többi kórházhoz csatolva dolgozik – épületeinek többsége lepusztult, a gép- és műszerállomány 8–15 éves. Ezért ő a lépcsőzetes átalakítás híve.
A szaktárca terve nem esik távol ettől, a tulajdonos önkormányzatok csak a vagyonértékelés után alakíthatnának gazdasági társaságot, ezt követően kerülhetne sor a mrp-re, a dolgozók tulajdonvásárlására.

Orbán Viktor is csatlakozott a Nemzeti Ellenállás Mozgalomhoz! – videó