Alaposan megviselte Florida állam lakóit az idei hurrikán sorozat. Hat hét alatt négy forgószél végzett óriási pusztítást az amerikai nyugdíjasok és a világ turistái által kedvelt államban. Ilyen méretű természeti katasztrófa eddig példa nélkül állt az időjárási krónikákban. Ehhez hasonlót 118 évvel ezelőtt Texasban jegyeztek fel, mikor egymás után 3 hurrikán is elérte a legnagyobb területű amerikai állam déli partvonalát. Olyan év viszont eddig még nem volt, hogy másfél hónap alatt a négy hurrikánból kettő, alig három hét különbséggel azonos nyomvonalon okozzon katasztrófát ugyan abban az államban. Az idei hurrikánszezon azonban még mindig tartogathat meglepetéseket, mert a hivatalos „évadzárás” csak két hónap múlva lesz.
A floridai időjáráshoz a hirtelen esőzések és a magas páratartalom mellett hozzá tartozik a nagy hőség, a sok napsütés – és az évi egy vagy több hurrikán is. A Charley nevű szélvihar augusztus 13-án, péntek reggel söpört végig Kubán, ahol a hatóságok szerint 4 halálos áldozat maradt utána. A floridai szoroson átkelve fokozatosan felgyorsult és tovább erősödve a félsziget nyugati oldalának a közepe felé, a sűrűn lakott tampai öböl felé közeledett. Eleget téve az evakuálási utasításnak, közel 2 millió ember haladt felpakolva gépkocsikban az előre kijelölt menekülő útvonalakon. A tampai belső öbölben a hadsereg órák alatt kiürítette az iraki háborút irányító parancsnokságnak is helyet adó légi támaszpontot.
Charley ekkor váratlanul keletnek fordult és 170 km-rel délebbre a vártnál, Punta Gorda kisváros magasságában érkezett a félsziget partjaihoz. Volt olyan partszakasz, ahol a 230 km/órás szélvihar 290 km/órásra is felgyorsult. A vihar nem tett különbséget semmivel sem: a 8-10 méteres tengeri hullámok és a nagy mennyiségben lezúdult eső ugyanúgy elmosta a parthoz közel álló horgásztanyákat, mint a beljebb fekvő több milliós házakat. Az épületek teteje egészben elrepült, összedőlt sok rendőrörs, iskola, tűzoltólaktanya és bevásárlóközpont. Csak Punta Gordában és környékén 3 kórház vált használhatatlanná. A károkat nagyban fokozta, hogy az előrejelzések Tampa városa köré tették a partot érés helyét, és a hirtelen irányt változtatott Charley útjából már nem sikerült a lakosságot teljesen kitelepíteni, de még felkészíteni sem. Floridában mindenhol, így Punta Gorda környékén is nagyon sok kis méretű faházakból álló lakótelep van és ezek egy sokkal kisebb erejű viharnak sem tudnak ellenállni.
Charleynak köszönhetően akkor Florida középső részén 2 millió 200 ezer ember maradt áramszolgáltatás nélkül és 4 nap múlva is még mindig közel 1 millió háztartásban nem volt áram és telefon. A Vöröskereszt és az egyházi segélyszolgálatok több tízezer embernek adtak naponta kétszer meleg ételt. A fosztogatások megelőzése érdekében éjjelente kijárási tilalom volt érvényben. A helyi nemzeti gárda és rendőrség megerősítésére a szomszédos államokból is érkezett segítség, a rendfenntartók összlétszáma meghaladta a 4750 főt. Az ország minden részéből megjelentek a csalók és szélhámosok, például egy idős házaspártól 11 ezer dollárt akartak elkérni a telkükön kidőlt pálmafák eltakarításáért. A rendőrök hangosbeszélőkön kérték a lakosságot, hogy ha ilyen vagy ehhez hasonló esetről valaki tudomást szerez, akkor azt haladéktalanul jelentse a hivatalos szerveknek.
Ehhez kisértetiesen hasonló események történtek, mikor a Francis, az Ivan és a Jeanette nevű hurrikán pusztította végig Floridát. Francis szeptember 5-én, az amerikaiak nyárbúcsúztató 3 napos ünnepi hétvégéjén hatalmas vízözönnel kísérve betört a félsziget nyugati oldaláról. Alig hat nap múlva Ivan Kubát nyugatról megkerülve haladt északra a Mexikói-öbölben és végül az alacsonyan fekvő, szökőártól félő New Orleans városát megkímélve, Florida szegényebb északi részét döntötte romba. Jeanette, a negyedik hurrikán szeptember 16-án hűen követve Francis 3 héttel korábbi nyomvonalát szinte ugyanott köszönt be Florida fölé és tette tönkre milliók életét. A négy hurrikán összesen több mint 70 halálos áldozatot szedett.
A télen kellemes éghajlatú Floridába évente tízezres tömegekben jönnek a boldogulásukat kereső emberek. Az új honfoglalók 60-70 százaléka többnyire az északi államokban gyakori zord téli időjárás elől költözik ide, de Mexikóból és a közép-amerikai miniállamokból nagyon sok illegális bevándorló is érkezik. Az idei év sorozatos természeti csapásai miatt most sokan ismét útra kelnek, és az ország középső államaiban próbálnak új életet kezdeni.
Az evakuálási rendelet kézhezvétele ugyan senkit sem ér teljesen váratlanul, de bizony megremeg az ember keze, mikor megkapja. Kötelező érvénnyel általában azokra az idős emberekre vonatkozik, akik rossz állapotú, öreg hétvégi házakban vagy gyárilag összeszerelt és egészben a helyszínre szállított könnyű, betonalap nélküli faházakban, illetve lakókocsikban élnek. A többiek megfogadva a hatóságok tanácsát, önszántukból mennek az északabbra lakó rokonokhoz és ismerősökhöz. Ilyenkor a távozáskor még senki sem tudja, hogy milyen látvány fogadja majd a családot pár nap múlva a visszatéréskor.
A fiatalabbak között már gyakrabban előfordult, hogy a fosztogatóktól tartva nem mozdultak a lakóhelyükről, hanem bedeszkázták a házuk ablakait és kétheti hideg élelemmel, szárazelemekkel és ivóvízzel felszerelkezve várták a vihar elmúltát. Az itteni polgári védelemi szolgálat, a FEMA (Federal Emergency Management Agency) jól felszerelt és egész évben karbantartott menedékhelyekkel várta az embereket, amiket az iskolákban, templomokban, kúltúrházakban és a nagyobb befogadóképességű épületekben alakítottak ki. Az utak mentén, a közlekedési táblák mellett egész évben ott láthatóak az ország belsejébe vezető, ún. menekülő útvonalakat jelző közúti táblák. A sorozatos viharok megszakították a Floridába tengeri úton üzemanyagot szállító hajók menetrendjét is, és szinte az egész államban ideiglenes benzinhiány keletkezett. Míg a nagy tankhajók a kikötőktől pár kilométerre várták a csendesebb hullámokat, addig a televizióban mindennapos látvány volt az üres benzinkútnál álló, „menekülésben levő” család síró kisgyerekekkel.
Az eső elmúltával szinte azonnal megindult a segítségnyújtás. Hosszú sorokban érkeztek a villanyszerelő teherautók Delawareből, Missouriból, Észak- és Dél-Karolinából, Georgiából és Virginiából. A Charley augusztus közepén tett rosszemlékű látogatása utáni napokban 402 kamionnal 7 és fél millió liter ivóviz, több száz tonna tartós élelmiszer és ruhanemű érkezett a katasztrófa sújtotta vidékre. A forró nyár közepén 162 hűtőkocsival hoztak jeget és azóta is folyamatosan szállítják az újjáépítéshez szükséges építőanyagokat. Azokban a megyékben ahol még nincs áramszolgáltatás sok áruház ingyen adja a nagy nejlonzacskóban árult kockajeget. A mai napig az Üdvhadsereg, a Vöröskereszt a többi segélyszervezet kb. 16 millió adag meleg ételt, 34 millió liter ivóvízet és 27 millió kilogramm jeget osztott szét.
A károkról eddig mindenki nagyon óvatosan nyilatkozott. Charley esetében a biztosítók kárbecslői először 5 milliárd dollár körülire tették az anyagi kárt, de pár nap múlva Jeb Bush, az elnök öccse, Florida állam kormányzója már 12 milliárdra becsülte a károk helyrehozására költendő összeget. Az eddigi felméréseket nagyon jóindulatúnak tartják az újságok, valószínűleg az igazi kárérték ennek a többszöröse lesz, és a végleges összeg csak januárra derül ki. Casey Pace, a floridai Déligyümölcs Termelők Szövetségének elnöke szerint az első hurrikán után az állam narancs és citrom ültetvényeinek 35 %-a kevesebb mint 40 perc alatt teljesen megsemmisült. A négy hurrikán által a termelőket ért kár összegéről még jóslásokba sem volt hajlandó bocsátkozni. Bill Nelson floridai szenátor véleménye szerint egy 500 millió dolláros gyorssegély a padlóra küldött mezőgazdaság számára jó esetben is csak a felét fedezné annak a kárnak, amit a Charley és a Frances okozott. A szenátor nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy a 460 km átmérőjű Jeanne és a valamivel kisebb, de hatalmas szélerejű Ivan által a mezőgazdaságban okozott kárt mennyire becsülték a szakértők.
A citrus ültetvényekhez hasonlóan az idegenforgalmat ért károkat sem lehet még felbecsülni. Florida évente 51 milliárd dollár bevételre tesz szert a hazai és nemzetközi turistaforgalomból és a vendégek elmaradása 20-25 százalékos bevételkiesést is eredményezhet. Csak az Atlanti-óceán mentén levő hotelekben több mint 400 000 szoba esett ki a forgalomból a felújítási munkálatok miatt. A legtöbb helyen a tengerparti szállodákat meg sem lehet közelíteni az odavezető utakat elöntött helyenként 3 méter magasan álló homok miatt.
Hétfőn Bush elnök újabb, 7,1 milliárd dolláros segélyt kért a Kongresszustól Florida és a vele szomszédos államok helyreállítási munkálatainak az elkezdésére. Ez volt az elnök harmadik ilyen irányú kérelme az utóbbi hetekben. Az első 2 milliárdos segélycsomagot már el is fogadták, a második, 3,1 milliárdos tervet jelenleg tárgyalja a Kongresszus illetékes bizottsága. A hétfői elnöki kérelemmel együtt az idei hurrikán szezon minimum 12,2 milliárd dollárjába fog kerülni az amerikai adófizetőknek. Sajtóvélemények szerint a déli államokban a viharok okozta anyagi veszteség bőven meghaladja az eddig legnagyobb kárt okozó, tíz évvel ezelőtt Los Angeles Northridge nevű elővárosában történt földrengés okozta károkat is.
A harmadik, 7,1 milliárdos csomagból a tervek szerint 889 millió dollár jut a NASA (Nemzeti Űrkutatási Ügynökség) Cape Canaveralban található űrsikló-összeszerelési csarnokainak és a kilövőállomásoknak a felújítására. A Pentagonnak (Védelmi Minisztérium) is ebből a keretből kell kigazdálkodnia a floridai katonai támaszpontjainak a rendbehozatalát. A tervezet az első hónapokban többek között az utak és a hidak újjáépítésére 600 millió, a kis- és középvállalkozások természeti és anyagi kárának enyhítésére 472 millió és a nemzeti parkokban található állat- és növényvilág eredeti állapotának a visszaállítására 132 millió dollárt szán.
Az idei elnökválasztási kampány hajrájában a négy évvel ezelőtti választási anomáliák miatt amúgy is kényes helyzetben levő Floridában érdekes helyzet állt elő. A rendkívüli időjárásra hivatkozva a demokrata John Kerry mellett Bush elnök is lemondta a választási nagygyűléseit. Bush elnökként már négyszer is felkereste a katasztrófa sújtotta vidékeket és minden elnöki látogatás újabb, a törvényhozástól független dollármilliókat hozott. Florida a négy évvel ezelőtti elnökválasztáshoz hasonlóan az idén is döntő szerephez juthat és a gyakori elnöki vizitekkel járó szociális segélyekre forditható pénz értékes szavazatokat hozhat az újraválasztásáért küzdő elnöknek.
origo.hu
Karcagi motorbaleset: megszólalt az énekesnő, aki vétlennek hiszi magát a fiatal motoros halálában
