Népszavazás bonyolítja az amerikai választási 1x1-et

Lehetséges, hogy az amerikai választók nem is a jelöltek mellett leadott szavazataikkal döntik el, ki kerüljön a következő négy évre a Fehér Házba. Könnyen a 36. alkotmánymódosításra leadott szavazataik billenthetik egyik vagy másik jelölt javára a mérleg nyelvét.

A november 7-én esedékes választás alkalmával az amerikaiak kivételesen két szavazattal döntenek az elnökségért folyó verseny végkimeneteléről. Minden választópolgár egy szavazatot ad le az általa preferált elnök mellett (közvetve), egy másik szavazólapon pedig arra adnak választ, hogy elfogadhatónak tarják-e a 36. alkotmánymódosítást. A módosító indítvány lényege: Colorado államban továbbra is a győztes mindent visz elve érvényesüljön, vagy a jövőben az egyes jelöltek mellett leadott szavazatok arányában osszák-e meg az állam elektori helyeit.

Az elnökválasztással egybekötött népszavazás tétje óriási és könnyen egyik vagy másik jelölt számára döntheti el a nagy versenyfutást. Amennyiben a szavazópolgárok elvetik az alkotmány megváltoztatására irányuló javaslatot, az Bush elnök javára billenti a mérleg nyelvét. Akkor a jelenlegi felmérések szerint viszi a 9 coloradoi elektori széket, és maradhat a Fehér Házban. Ha viszont elfogadják, az még álmatlan éjszakákat fog okozni a jelenlegi elnöknek. Akkor várhatóan Bush 5, Kerry pedig 4 coloradoi elektort tudhat majd maga mögött. Ez pedig furcsa helyzeteket eredményezhet. Mert ha mondjuk Colorado nélkül Kerry 266, Bush pedig 263 elektor támogatását bírja majd, akkor egy 5:4 arányú megosztás eredménye az lenne, hogy Kerry megszerzné az elnöki székhez minimálisan előírt 270 elektori szavazatot, Bush pedig 268-cal alulmaradna. Mindez úgy, hogy Kerryt feltehetően kevesebb választópolgár (de több elektor) támogatná.

Amennyiben nem történik változás, akkor a fenti példánál maradva Bush 263 elektorához várhatóan csatlakozik a kilenc coloradoi (272), Kerry pedig 266 szavazattal maradhatna alul.
A közvélemény-kutatási adatok szerint, ha kevéssel is, George W. Bush vezeti az országos népszerűségi listákat. De az ingadozó államok (összesen 12) még sokat bonyolíthatnak a helyzeten.

Az alkotmánymódosítás sorsa sem olyan egyszerű, mint elsőre tűnik. A népszavazás után ugyanis még szükség van a szövetségi törvényhozás mindkét kamarájának (Szenátus, illetve a Képviselőház) kétharmados többségére, majd pedig arra, hogy az egyes államok háromnegyede ratifikációjával támogassa a módosítást.

Az eddigi felmérések szerint egyébként a választók többsége (53 százalék) nem támogatja az alkotmánymódosító javaslatot, és biztosan csak 39 százalék van mellette. Bush elnök tehát bizakodhat.

(Forrás: seattletimes.com, thedenverchanel.com, Népszabadság)