Magyarország egy sor, a Postabank javára hozott intézkedésről adott számot 2003-ban és 2004-ben. Ezek az 1995 és 2003 között végrehajtott intézkedések a pénzintézet privatizációjának elősegítését szolgálták. A privatizációra végül 2003 októberében került sor, amikor a kormány eladta 99,9 százalékos részesedését az osztrák Erste Banknak; a Postabank végül 2004. szeptember 1-jén egyesült az Erste Bank magyar leányvállalatával.
Körültekintő értékelés után a bizottság több állami támogatási intézkedést jóváhagyott, így az 1998 decemberében eszközölt 152 milliárd forintos (mintegy 600 millió eurós) tőkeinjekciót is szentesítette, miután megállapította, hogy ezek mindegyike az uniós csatlakozás előtt történt. (Az általános alapelv szerint nem lehet kifogást emelni azon támogatások ellen, amelyeket teljes egészükben az ország EU-csatlakozása előtt ítéltek oda.)
A brüsszeli testület ugyanakkor egy másik bejelentett intézkedésről, konkrétan az „ismeretlen követelésekért járó kártérítésről” megállapította, hogy az a csatlakozás időpontjáig világosan meghatározottakhoz képest további követelésekhez vezethet, ezért döntött úgy, hogy hivatalos vizsgálati eljárást indít. Az EB úgy látja, hogy jelenleg nem lehet meghatározni a Postabanknak a jövőben nyújtandó pénzügyi támogatás körét és összegét. A hivatalos eljárás megindítása mindazonáltal nem vetíti előre a vizsgálat végleges eredményét.
origo.hu
Mutatjuk, hogyan került Gyurcsány és a Momentum a totális süllyesztőbe
