Stagnáló foglalkoztatottság, értékvesztő fizetések

Ismét kevesebbet ér a fizetésünk: míg a nettó átlagkereset január-augusztus hónapokban 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a fogyasztóiár-index 7,1 százalékkal nőtt ugyanezen időszakban – derül ki a KSH jelentéséből. A foglalkoztatottak számának növekedése még az 1 százalékot sem érte el egy év alatt.

Mindössze 0,9 százalékkal nőtt a nemzetgazdaságban alkalmazásban állók száma év első 8 hónapjában – derül ki a KSH kimutatásából. A versenyszféra létszáma ezen belül 1,5 százalékkal nőtt, míg a költségvetésé 1 százalékkal csökkent.

Jelentősen csökkent a foglalkoztatottak létszáma a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetgazdasági ágban és a feldolgozóiparban. A költségvetés három fő területén (oktatás, egészségügy, közigazgatás) 0,7–1,4 százalék közötti volt a létszámcsökkenés, ráadásul a humán-egészségügyi ellátást ennél nagyobb, 2,9 százalékos csökkenés jellemezte.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete január–augusztusban 141 400 forint volt – a versenyszférában dolgozók átlagosan 134 500 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 158 200 forintot kerestek. A legmagasabb átlagkeresetű gazdasági ágazat a pénzügyi tevékenység volt (309 200 forint), ezt követte a vegyipar (188 600 forint), a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (183 900 forint) és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (177 200 forint). A legalacsonyabb átlagkeresetűek a textília-, textiláru-, illetve a bőrtermék-, lábbeligyártásban, a máshova nem sorolt feldolgozóiparban, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban, továbbá a mezőgazdaságban és az építőiparban foglalkoztatottak voltak. A nettó átlagkereset 91 500 forintnak felelt meg január–augusztus hónapokban, ami 7 százalékos növekedést jelent – a fogyasztóiár-index nagyobb mértékben, 7,1 százalékkal nőtt ugyanazen idő alatt.