A hosszú távon gondolkodó, kevésbé tájékozott kisbefektetők lehetnek a jövő évre tervezett 25 százalékos árfolyamnyereség-adó legnagyobb vesztesei. Az adót ugyanis az elmúlt évek alatt összegyűlt árfolyamnyereség után is be kell fizetni, ha az idén nem adják el vagy kötik át papírjaikat magasabb árfolyamon.
Az Országgyűlés elé vitt adótörvény-módosítások egyik legvitatottabb pontja a tőzsdei ügyletek árfolyamnyereségadó-kulcsának 25 százalékra emelése. A szakma élesen kritizál, azzal érvelve, hogy ez ellentmond minden gazdasági racionalitásnak. A benyújtott módosítás alapján viszont a kormány úgy gondolja, hogy az arányosság, igazságosság és semlegesség elvét erősíti a munka- és tőkejövedelmek adóterheinek harmonizációja. Ehhez hozzáfűzi: az elkülönülten adózó jövedelmek lineáris kulcsának emelése az adóterhek közelítését és összhangba hozását szolgálja az átlagjövedelem adóterheivel. A döntés legnagyobb vesztesei a kormány indoklásával ellentétben pont azok a kisbefektetők lehetnek, akik hosszú távra gondolkodnak, de kevésbé járatosak a tőzsde világában. Ők valószínűleg nincsenek tisztábban azzal, hogy ha az idén nem lépnek, akkor az elmúlt évben megnyert pénzük 25 százaléka is elveszik.
A törvény alapján ugyanis az árfolyamnyereség-adót a vételi és eladási árfolyam közötti nyereség után kell megfizetni, természetesen az indokolt költségek levonásával. Ez azt jelenti, hogy aki jövőre adja el papírjait, annak az elmúlt években felhalmozott nyereség után is adóznia kell. Ez pedig gyakorlatilag 25 százalékkal kisebb nyereséget jelent számukra, kivéve, ha még az idén a jelenlegi árszinten át nem kötik a részvényeiket. Az átkötésnél ugyanis a napon belüli üzletkötés minimális költségével megússzák az elmúlt években felhalmozott adófizetési kötelezettséget. Másrészt viszont érdemes arra is odafigyelni, hogy a jelenlegi árszintnél magasabban vett részvényeket – például ezer forint feletti Matáv – csak jövőre érdemes eladni, ugyanis a veszteség 25 százalékával csökkenthető az adófizetési kötelezettség.
Az árfolyamnyereség-adó bevezetése ellen emelt szót egyébként a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége is, amely tegnap hozta nyilvánosságra a pénzügyminiszternek írt levelét. Ebben arra hívják fel a figyelmet, hogy az MSZP az árfolyamnyereség-adó eltörlését ígérte a választások előtt, de nem csak két évre. A TEBÉSZ emellett tudni szeretné, hogy a pénzügyminiszter tisztában van-e azzal, hogy ezzel a lépéssel ellehetetlenítik a középvállalkozások tőzsdére jutását, illetve a hosszú távú megtakarítások helyett a rövideket támogatják.
Forrás: Világgazdaság
origo.hu
Megöltek egy nőt Budapesten
