A többség igent mondana

Az emberek többsége támogatja a kettős állampolgárságot, illetve a kórházprivatizáció megállítását – derül ki a HVG által publikált Medián-felmérésből. A kettős állampolgárságot ellenzők a saját jóléti privilégiumaikat érzik veszélyeztetve. Az MSZP szimpatizánsainak 61 százaléka megtiltaná az egészségügy magánosítását.

A közvélemény nagy része nem látja tisztán a decemberi népszavazás lehetséges következményeit, ezzel együtt a többség a kettős állampolgárságot, illetve a kórházak magánosításának megtiltását is támogatja – derül ki a HVG megbízásából készített Medián-felmérésből. Mint a gazdasági hetilap honlapján olvasható, a kettős állampolgárság ügyében csaknem másfélszeres, a kórházak tulajdonlása kérdésében pedig csaknem két és félszeres többségben vannak a közvéleményben az „igen„ hívei.

A kutatás eredményei azt mutatják: az emberek nincsenek tisztában pontosan azzal, milyen jogosultságokhoz jutnának a határon túli magyarok a kettős állampolgárság bevezetésével. Minden negyedik válaszadó úgy tudja, hogy a kettős állampolgársághoz jutók ugyanazokat a jogosultságokat élveznék, mint a határon belül élők, további egynegyedük viszont nem tudta megmondani, mivel is járna a kettős állampolgárság bevezetése.

Kettős állampolgárságot ellenzők az átlagnál sokkal valószínűbbnek tartják, hogy ennek megadásával jelentősen növekedne a Magyarországra áttelepülők aránya. Ők nem a határon túli magyarság megmaradását, hanem a saját jóléti privilégiumaikat érzik veszélyeztetve, túlnyomó többségük ugyanis azt is ellenzi, hogy a kormány többet költsön a külhoniak helyben maradásának támogatására.

A legnagyobb arányban azok jelezték, hogy elmennek szavazni, akiknek van pártpreferenciájuk, és tudják, hogy pártjuk milyen álláspontot képvisel, s azzal történetesen ők is egyetértenek. A szocialisták szimpatizánsai közül azonban sokan „szembemennek” pártjuk álláspontjával, főleg amikor a kórház-privatizációról van szó, amit 61 százalékuk megtiltana. Egyebek között épp az efféle ellentmondás miatt feltételezhető, hogy a ma még a részvételüket biztosra mondó szavazók között (49 százalék) is vannak olyanok, akik majd mégsem mennek el szavazni.

A korábbi szavazási tapasztalatok figyelembevételével kalkulált 45 százalék körüli részvételi arány inkább a becslés felső határa lehet (az EU-népszavazáson például 15 százalékkal kevesebben voksoltak, mint ahányan azt előtte biztosra mondták). Az emberek egyébként átlagban 41 százalékos részvételre tippeltek – írja a HVG honlapja.