Egyre több a külföldi diák

A térségen belül Magyarország a külföldi hallgatók egyik legkedveltebb célpontja. Az Erasmus programban a 2002/2003-as tanévben 856 európai fiatal tanult hazánkban. A Nyugat-Európába kiutazó magyar cserehallgatók száma ugyanakkor egyelőre jócskán meghaladja az onnan érkezőkét.

A Budapesti Corvinus Egyetemen a 2003/2004-es tanévben 553 külföldi hallgatót regisztráltak, akik közül 299 érkezett az EU-tagállamokból. A most futó tanévben ehhez képest – két új együttműködési megállapodás keretében – néhány fős emelkedés következett be, ám a 2005/2006-os évre további 8-10 új partnerintézménnyel számol a Corvinus. A korábbi időszakhoz képest ezek a számok komoly emelkedést jelentenek. Még 1999/2000-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) 417 külföldi hallgatót fogadott, akik közül 196 érkezett az EU-tagországokból. Utóbbiak száma tehát négy év alatt másfélszeresére növekedett, ami az összes létszám emelkedésénél gyorsabb ütem. A 90-es évek elejéhez képest pedig egyenesen robbanásszerű a növekedés: akkoriban évente 15-20, elsősorban holland, német és francia hallgatót fogadott a Közgáz. A Corvinus Egyetem a volt BKÁE mellett más intézményeket is összefog, ám Veres Erzsébet, az intézmény nemzetközi irodájának vezetője szerint a közgazdászhallgatók a legnyitottabbak és a legmobilabbak. Erre utal, hogy tavaly a BKÁE 553 külföldi hallgatójából csupán tíz főt jelentettek az új karok.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek (BMGE) az idei tanévben 602 külföldi hallgatója van. Közülük 440 a hosszú távra beiratkozott diákok száma, a többiek különböző csereprogramok – elsősorban az unió Erasmus programja – keretében töltenek néhány hónapot Budapesten. A hallgatóknak egyelőre kevesebb mint a fele érkezik az EU-tagállamokból; az alapozó (BSc) képzésen az idén 283 külföldi közül 107 az uniós. Az idei számok nagyjából azonosak az elmúlt három-négy év adataival, ugyanakkor a doktori (PhD) és a mesterképzés (MSc) iránt a tapasztalatok szerint fokozatosan erősödik az európai hallgatók érdeklődése, így a következő években a beiratkozók számának növekedésével számol a BMGE. Magyarország uniós csatlakozása már csak azért is növeli az érdeklődést, hiszen annak köszönhetően a többi tagország fiataljai alacsonyabb tandíjat fizetnek hazánkban. A Semmelweis Egyetem Általános Orvos-, Fogorvos- és Gyógyszerésztudományi Karán a 2004/2005-ös tanévben összesen 1270 külföldi hallgató tanul. Ezek közül körülbelül 720 fő érkezett EU-tagállamokból, így 430 fő Németországból. A térségen belül Magyarország a külföldi hallgatók egyik legkedveltebb célpontja. Az Erasmus programban a 2002/2003-as tanévben 856 európai fiatal tanult hazánkban. Cseh- és Lengyelország ugyan ennél némileg jobb eredménnyel (971, illetve 996 fő) dicsekedhet, ám a listán Magyarországot követő Romániát mindössze 355-en, Szlovákiát és Szlovéniát 130-an választották.

A Nyugat-Európába kiutazó magyar cserehallgatók száma ugyanakkor egyelőre jócskán meghaladja az onnan érkezőkét: 2002/2003-ban 1830 magyar diák élt az Erasmus lehetőségeivel, ami több mint kétszerese volt a hozzánk érkezett külföldiek számának.

************
A magyar egyetemek is részt vehetnek annak a német hallgatói „boomnak” a felszívásában, amelyet 2011–2013-ra jósolnak az ottani szakértők. Az idei és a következő tanévtől ugyanis több fontos német tartomány kilencről nyolcra csökkenti a középiskolai képzés időtartamát, így 2011–2013 között évente két gimnáziumi évfolyam egyszerre fog végezni. Bajorországban például a szokásos 30 ezer gimnazista kétszerese fog 2011-ben érettségizni. Ez szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a német felsőoktatást, hiszen a legtöbb intézmény már ma is helyhiánnyal küzd – mutat rá a Handelsblatt. Az érintett tartományok szakminiszterei többek között a kevésbé túlterhelt keletnémet egyetemek bevonásával remélik levezetni az ideiglenes diáktöbbletet, ám a külföldi intézmények iránti érdeklődés is jócskán megnőhet.

Forrás: Világgazdaság