''Innen nincs tovább''

Hatvankétéves korukban kényszernyugdíj vár a közszférában dolgozók túlnyomó részére, ha megvalósul a szocialisták egyik törvénymódosító javaslata. Bernáth Ildikó (Fidesz) szerint a versenyszféra után most a közszféra megy tönkre.

A szocialisták 70-ről 62 évre csökkentenék a köztisztviselői és -alkalmazotti jogviszony korhatárát. A Népszabadság értesülései szerint a költségvetési tervezethez benyújtott egyik MSZP-s indítvány szerint e szabályozás már július elsejétől életbe lépne, és a bírákon kívül minden közszférában dolgozót érintene. A lap egy másik szocialista javaslatról is beszámol, mely az alanyi jogon járó nyelvpótlékot törölné el (ez havi 66 ezer forint). Egy újabb módosítás szerint a köztisztviselői fizetés az eddigi 20 százalék helyett akár 40 százalékkal is eltérhetne az illetménytáblában meghatározottól.

A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára a kötelező nyelvpótlék eltörlését megalapozatlannak tartja, a fizetéssel kapcsolatos változtatásokat pedig hiányosnak. Fehér József hangsúlyozta: noha a fizetés adott esetben az illetménytáblában meghatározott összeg negyven százalékával is több lehet, ezt az összeget azonban csak mások rovására lehet megadni. Ezért szakszervezet csak akkor támogatná ezt a koncepciót, ha a közalkalmazotti törvényhez hasonlóan a köztisztviselői illetménytábla érvényesítését is törvény garantálná – mondta.

– E hírekből látható: a szocialisták nem a munkahelyteremtésre koncentrálnak – holott 400 ezer új munkahelyet ígértek –, hanem olyan javaslatokkal próbálkoznak, melyekkel a ma még munkában állók esélyeit rontanák, vagy megszüntetné a munkaviszonyukat – reagált az információkra Bernáth Ildikó (Fidesz). A parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának alelnöke elmondta: noha a testület holnap tárgyal a költségvetéshez benyújtott módosító javaslatokról, több indítvány még nem érkezett be hozzájuk, többek közt a fentebb részletezettekkel sem találkozott. A politikus úgy vélte: álságos dolog az élethosszig tartó tanulásról és a nyelvismeret fontosságáról papolni, ha a kötelező nyelpótlékot meg eltörölnék. – Mivel ösztönzik majd a közszférában dolgozókat, mi lesz a nyelvtanulás támogatásával? – tette fel a kérdést a fideszes képviselő, aki szerint a jogviszony korhatárának megnyirbálásával a szocialisták két generációt – a nyugdíj előtt állókat és a pályakezdőket – „ugraszthatja össze”. – A fiatalok munkához jutását nem így kell megoldani – tette hozzá utalva arra is: e javaslat nem mást takar, mint leépítést.

A politikus emlékeztetett a Prémium évek néven a múlt héten a parlament előtt bemutatott szocialista javaslatra is, melyet az ellenzéki képviselő arcpirítónak tart. – Lényege, hogy a programban részt vevő, megszűnő munkakörökben dolgozó, nyugdíjazás előtt álló köztisztviselők és közalkalmazottak három éven keresztül csak a fizetésük hatvan százalékát kapnák. Ez tulajdonképpen az elbocsátás alternatívája számukra, míg a kormány így kozmetikázná a foglalkoztatási statisztikát – tette hozzá Bernáth Ildikó, aki kitért arra is: a kormány a költségvetési törvénytervezet szerint jövőre 25 milliárd forintot fordítana az önkormányzatok létszámgazdálkodásának racionalizására, ami szocialista nyelven elbocsátást jelent – jegyezte meg a politikus. Az önkormányzatok akkor pályázhatnak e keret terhére, ha vállalják, hogy az álláshelyet megszüntetik, és kötelezettséget vállalnak arra, hogy öt évig nem töltik be – mondta.

– Nem elég, hogy 2002 szeptembere óta sorra szűnnek meg a munkahelyek, egymás után zárnak be a cégek, most ugyanez történik a közszférában, állami segédlettel. És innen nincs tovább, hiszen a versenyszféra olyan rossz állapotban van, hogy nem tudja felvenni a leépített közalkalmazottakat, köztisztviselőket – mondta az alelnök, emlékeztetve arra: tavaly, a közszférát érintő első elbocsátási hullámot követően született egy megállapodás, miszerint az ötven éven felüliek, az egyedülálló szülők védettséget élveznek. – Csahogy ezt a szocialista–szabad demokrata vezetés cinikus módon áthágta, hiszen „csupán” megállapodásról volt szó, kormányhatározat nem született az ügyben. Az érintettek közül kétezren a mai napig nem tudtak elhelyezkedni – tette hozzá Bernáth Ildikó.