Ismét általánossá kellene tenni a szombati munkavégzést – javasolják a német munkaadók és a szabad demokraták. Szakértők egyetértenek abban, hogy valamilyen módon emelni kell a heti munkaidőt Európa legnagyobb gazdaságában. Ludwig Georg Braun, a DIHK kamarai szövetség első embere szerint a szombati munkáért „nem lenne időszerű” magas pótlékokat kifizetni. Az ellenzéki szabad demokraták (FDP) gazdasági szakértője, Rainer Brüderle szintén elképzelhetőnek tartja a szombati munkavégzést; helyette valamelyik hétköznapot kapnák meg az érintett dolgozók.
A munkaidő meghosszabbításával kapcsolatos vita azután erősödött fel ismét, hogy a berlini kormány a múlt héten felvetette: a német egység napjának vasárnapra való áttolásával kellene évente plusz egy munkanapot nyerni. Ez Hans Eichel pénzügyminiszter szerint 0,1 százalékponttal emelné a gazdasági növekedést. Bár a minden oldalról érkező heves tiltakozás miatt Berlin hamar visszavonta a tervet, a kormányzó szociáldemokraták szerint valamilyen módon mindenképpen több munkára kell kényszeríteni az utóbbi néhány évtizedben meglehetősen elkényelmesedett németeket.
A koalíciós partner Zöldek nem látnak cselekvési kényszert, ám az ellenzéki FDP és CDU egyetért a munkaidő meghosszabbításának gondolatával. A kereszténydemokraták – a BDI-vel egyetértésben – a 40 órás munkahéthez való visszatérésért szállnak síkra – írja a Financial Times. Jelenleg általában ágazati megállapodásokkal szabályozzák a munkaidő hoszszát, ami a nyugatnémet gépiparban például 35 órás munkahetet eredményez. Ez egyre kevésbé látszik tarthatónak, és nem csoda, hogy a munkahelyek megőrzése érdekében a Siemenstől a DaimlerChryslerig egyre több cégnél írnak alá az ágazati szabályozástól eltérő, hosszabb munkaidőt előirányzó egyezményeket.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung által idézett szakértők egyetértenek abban, hogy a heti munkaidő növelése az ünnepnapok ritkításánál hatékonyabb eszköz a termelékenység javítására és a gazdasági növekedés gyorsítására. Hans-Werner Sinn, az Ifo kutatóintézet elnöke szerint mintegy tíz százalékkal kellene emelni a heti átlagos munkaidőt. Ez abban az esetben gyakorolna érzékelhető hatást a munkaerőpiacra és a gazdasági növekedésre, ha a bérek ugyanakkor nem emelkednének – teszik hozzá a kieli IfW közgazdászai. Az is látszik azonban, hogy ezen a téren a törvényhozásnak kevés szerepe lehet: a törvény jelenleg 48 órás heti maximumot ír elő, a megoldást tehát alapvetően nem parlamenti vagy kormányzati, hanem ágazati és vállalati szinten kell keresni.
Forrás: Világgazdaság
Ismét magyar a fitnesz királynője, de látja a hiányosságait is + videó















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!