Bankvezérként Princz Gábor havi rendszerességgel találkozott az aktuális pénzügyminiszterrel, a jegybank elnökével és a pénzügyi felügyelet vezetőivel, akik soha semmilyen formában nem jelezték, hogy valami nem lenne rendben a pénzintézetben – hangsúlyozta a volt elnök-vezérigazgató a Fővárosi Bíróságon (FB) Diós Erzsébet kérdésére válaszolva. A Postabank-per első érdemi tárgyalásán a bírónő elsősorban arról kérdezte a vádlottat, hogy milyen volt elnöksége idején a bank döntésellenőrző mechanizmusa, és kik hagyták jóvá az elnökség döntéseit. Princz megemlítette, hogy a Pénzügyminisztérium egyik tisztségviselője tagja volt a bank igazgatóságának.
Ismeretes: a vádirat szerint Princz Gábor és hat tettestársa szándékosan megszegte a pénzintézeti tevékenységről, valamint a hitelintézetekről szóló törvényben foglalt kötelezettségeit, és az általuk meghatározott és közvetlen részvételükkel végrehajtott üzletpolitika eredményeként a pénzintézet 1995. áprilisi, 9,7 milliárd forintos saját tőkéje 1997. december végére 2,4 milliárd forintra csökkent, miközben 17 milliárd forintos tőkeemelést is végrehajtottak. Mindezekre, valamint a kormány 12 milliárd forintos kezességvállalására és a bankpániknak betudható ötmilliárd forintos vagyonvesztésre figyelemmel a vádhatóság összesen 36,1 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolta meg a Postabank Rt. volt vezetőit. A vádlottak tevékenységükkel sorozatosan megtévesztették a tulajdonost és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot, és jól prosperáló bank látszatát keltették – fogalmaz a dokumentum. Ezzel az üggyel az FB egyesítette azt a vizsgálatot, melynek során a Hengermalom Kft.-nek folyósított, 2,6 milliárd forintos hitelügylettel kapcsolatban – szintén Princz Gábor ellen – 121 millió forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt emeltek vádat.
A bíróságon holnap Princz Gábor további meghallgatásával folytatódik a Postabank-per.
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját