A konzervatív napilapban Reinhard Olt A pártpolitika legyőzte a nemzetpolitikát címmel kommentálja a vasárnapi magyarországi népszavazást.
Lehetnék én is magyar állampolgár? – kérdezte Somogyi Ferenc legutóbbi Berlini látogatásakor novemberben a budapesti külügyminisztertől Joschka Fischer. Somogyi német kollegája kérdésére kitérően válaszolt, mondván egyelőre nem tudja milyen praktikus következményekkel jár a kettős állampolgárság megadásáról rendezett népszavazás.
Függetlenül attól, hogy Fischer – akinek szüleit második világháborút követően Magyarországról telepítették ki – igényt tarthatott volna-e az állampolgárságra, Somogyi egyelőre megmenekült a kérdés megválaszolásától, mert a vasárnapi referendum az alacsony részvétel miatt eredménytelen volt.
Azonban, ha a törvényesen előírt támogatottságot elérték volna az igenek, az sem jelentette volna automatikusan a referendumot kezdeményezők szándékának valóra válását. A parlamenté lett volna az utolsó szó. A szükséges kétharmados többség aligha jött volna létre, hiszen a pártok és a társadalom ebben a nemzeti kérdésben megosztottak.
A szocialista miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc a választás kimenetelét a demokrácia győzelmeként értékelte: a kezdeményezők, illetve a támogatók – az MVSZ és az ellenzéki pártok – vereséget szenvedtek, míg a voksoláson résztvevők a „felelősségteljes hazafiságot választották”. Hasonlóan érvelt Kuncze Gábor is, aki szerint az eredményből kiolvasható, hogy az emberek nem voltak hajlandóak egy olyan döntést meghozni melynek következményei kiszámíthatatlanok. Mindenek előtt a domináns szocialisták kampányoltak a nem mellett azzal az érvvel, hogy a kettős állampolgárság következtében – akár a szociális juttatások haszonélvezőjeként – 800 ezren települhetnek át Magyarországra, ezt a költségvetés és az ellátórendszerek képtelen lennének elviselni.
A várható kiadásokkal legalább azonos mértékben szerepet játszott a kormánypártok álláspontjában az a félelem, hogy az esetleges új állampolgárok többségükben az ellenzéki pártok szimpatizánsai lennének és a választásokon visszasegítenék őket a hatalomba.
Az MDF alelnöke Gémesi György kritizálta, hogy a választókat nem tájékoztatták kellőképen döntésük következményeiről, valamint bírálta a népszerűségi versengéssé alakuló referendum átpolitizálódását.
Orbán Viktor Fideszének nevében az egykori kancelláriaminiszter, Stumpf István gyakorlatilag nemzetárulással vádolta a kormányt álláspontja miatt – írja a FAZ.
A referendumot kezdeményező MVSZ elnökét, Patrubány Miklóst Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke lemondásra szólította fel. Markó Béla, az RMDSZ vezetője szerint a határon túli magyarok többsége csalódott, mert a pártpolitika legyőzte a nemzetpolitikát.
Novemberben a MÁÉRT-n résztvevő minden magyar szervezet határozatában támogatta a kettős állampolgárság megadását. Ezen szervezetek karácsonykor, Szabadkán a kormánnyal közösen szeretnék újrafogalmazni a magyar-magyar kapcsolatokat.
A magyar állampolgárságra elsődlegesen az úgynevezett Trianon-magyarok leszármazottai tartanának igényt, azaz mindazok, akiket az 1920 békediktátum kiszakított Magyarországból.
9 magyarországi településen magas a csapvíz arzéntartalma