A Frankfurter Allgemeine Zeitung Románia úton az unió felé címmel tudósít az EU halálos ítéletét jelentő bővítési folyamatról.
A román miniszterelnök számára a legjobbkor jött az a bejelentés, amely szerint Románia befejezte az EU-csatlakozási tárgyalásokat. Vasárnap Adrian Nastase az elnökségért száll sorompóba a választások második fordulójában. Most, egy héttel az EU-csúcs előtt, amelynek a belépésről kell döntenie, Brüsszel nyilvánosságra hozta, hogy Románia beérte azt a Bulgáriát, amelyik a tárgyalásait már júniusban befejezte.
Nastase büszkén emlegette kormánya sikerét a Traian Basescuval folytatott televíziós vitájában. Basescunak nem sikerült a brüsszeli üzenet negatív aspektusait kiemelni, azt a tényt, hogy Romániát különleges megfigyelés alatt tartják, s a 2007-es dátumot egy évvel kitolhatják, ha a reformok olyan lassan haladnak tovább az országban, mint eddig.
A Romániával szembeni bizalmatlanság egyrészt a jogbizonytalanságból fakad, másrészt Bukarest mértéktelen szubvenciós politikája okán, ahogyan vállalatait támogatja. Egyes adatok szerint ezek a szubvenciók elérik a GDP 3 százalékát is.
Itt tehát nem apró hiányosságokról van szó egyes EU-jogszabályok alkalmazása ügyében, hanem arról az alapvető kérdésről, hogy vajon Romániában tényleg létezik-e a jogállam és a piacgazdaság? A tárgyalások lezárása formálisan ezt jelentené, valójában ezt az elvárást az ország még messze nem teljesíti.
Basescu amúgy sem a kormány felelősségi körébe tartozó EU csatlakozási folyamatot állította kampányának középpontjába. Sokkal inkább a voksolás első körében tapasztalt csalássorozatot emelte ki, amit a választási hivatal mint apró rendellenességet intézett el. S azt a néhány újságot és polgárjogi kezdeményezést, amely nem áll a kormányzó szociáldemokraták médiakontrollja alatt, Basescu a maga oldalán tudhatja. A kormány jellemző érvelése, miszerint csalásaik felderítéseivel az ellenzék árt Románia tekintélyének és veszélyezteti a csatlakozási folyamatot, nem tévesztette el hatásait.
A kormányközeli újságok azt vetik Basescu szemére, hogy felesleges nagy botrányt csapott az elrabolt három-öt százaléknyi szavazat kapcsán; ezek amúgy sem döntötték volna el a voksolást. Ellentétben az EBESZ-szel, az EU-bizottság semmi kivetnivalót nem talált a többszörös voksolás romániai gyakorlatában.
A hivatalos eredmények szerint Nastase az elnökválasztások első fordulójában a hivatalos eredmények szerint 40,94 százalékot, Basescu 33,92 százalékot ért el. Hogy Nastasét megverhesse, Basescunak a széslőjobboldali Nagy Románia Párt szavazóinak egy részét is meg kellene nyernie.
A Nagy Románia Párt elnöke Corneliu Vadim Tudor, aki az első fordulóban 12,57 százalékot ért el, arra hívta fel választóit, hogy maradjanak távol a voksolástól. A parlamentben a szociáldemokraták és Humanista Párt 132 mandátummal rendelkezik, a liberális „Jog és Igazság” szövetség 112 képviselővel, a nagyromániások 48-cal, az RMDSZ 22-vel bír.
További 18 mandátummal rendelkeznek a kisebbségek. Mivel az RMDSZ már jelezte, hogy együttműködik a baloldali koalícióval, amelyhez a többi kisebbség is csatlakozik, ezért semmi sem áll a kormányalakítás útjában.
origo.hu
Így menekül Magyar Péter az újságírók elől - videó
