Wiener Zeitung (wienerzeitung.at)
A bécsi napilap A szavazás irritációkat okoz című írásában foglalkozik a december 5-i magyarországi népszavazással.
A kettős állampolgárságról tartandó magyarországi népszavazás a szlovák jogászok és politikusok között nyugtalanságot váltott ki. A magyar állampolgárság etnikai alapon történő megadása szlovák állampolgároknak megsérti Szlovákia szuverenitását – hangsúlyozta Imrich Konarik, a kassai egyetem jogtudósa.
A politikai pártok képviselői eddig visszafogottan reagáltak a kérdésre. „Reméljük, hogy a népszavazás negatív eredményt hoz” – hallható azonban a szlovák parlamentben. Eduard Kukan külügyminiszter a kettős állampolgárság EU-n belüli ötletét, mint a korszellemnek immár nem megfelelőt ítélte el.
Rendkívül kényes helyzetben van a Magyar Koalíció Pártja. Miközben a pártvezetése visszafogja magát, addig Duray Miklós vezetésével a radikális szárny örül annak, hogy a félmillió felvidéki magyar a jövőben a magyar állampolgárságot is megkaphatja.
Die Tageszeitung (taz.de)
Az ultrabaloldali berlini lapnak Rachid Taha francia énekes adott interjút A szétszakított társadalmi kötelékek címmel.
A francia szocialisták súlyos hibákat követtel el a bevándorlók kezelésében. Szervezeteik, mint az S.O.S. Racisme nem volt egyéb, mint a szocialista párt kreációja azért, hogy elnyerjék az arab bevándorlók szavazatait. Ennek a bizonyítása nagyon egyszerű: mindenki, aki korábban az S.O.S. Racisme-nál dolgozott, most magas rangú párttisztségeket és mandátumokat tölt be a francia szocialistáknál.
Die Tageszeitung (taz.de)
Az ultrabaloldalos berlini lap Frank Lübberding A kulturalizmus őrülete című írását közli. A szerző szerint a nyugati társadalmakban a bevándorlók által kialakított párhuzamos társadalmak a neoliberalizmus okozta járulékos kárnak tekinthető, hiszen a jelenlegi politika célja az állam visszavonulása, és a jóléti állam átépítése a szubszidiaritásnak és a nagyobb egyéni felelősség elvének megfelelően. Innen nézve ezeket a párhuzamos társadalmak akár mintaszerűnek is lehetne nevezni, hiszen ezek az etnikai és vallási közösségek kialakítják saját életformájukat. A szociális ellátásból történő állami kivonulás időszakában gondoskodnak az élet különböző korszakaiban tagjaikról, többek között kulturális kényszerrel is. Még a kiskorú lányok férjhez adását is fel lehet úgy fogni, mint a hagyományos szociálpolitikához való visszatérést a modern kor követelményei közepette.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív napilapnak a francia iszlámkutató Gilles Kepel adott Hollandia multikulturalizmusa apartheid volt címmel interjút.
Emlékszem – mondta Kepel – amikor a francia fejkendőviselet tiltását Hollandiában már rasszizmusként értékelték. A hollandok azt hitték, hogy az ő multikulturalizmusuk sokkal jobb, hiszen az mindenkinek megengedi, saját ízlése szerint élje ki kulturális identitását. Szerintem a multikulturalizmus nem egyéb, mint szigorúan vett elválasztása az egyes népcsoportoknak, aminek a holland megfelelője az apartheid – tette hozzá.
Kepel szerint Törökország EU-tagsága egyrészt segíthet a politikai eliteknek, hogy folytassák az ország európaizálását és liberizálását. Másrészt Erdogán pártjában számosan úgy látják, hogy az segíthet az Európa iszlamizálásáért vívott harmadik csata megnyerésében. Úgy spekulálnak, hogy most a demográfiai ütközetben győzhetnek, ami lehetővé teszi a Dzsihád európai erődjeinek létrehozását – mondta az iszlámkutató.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin Kína különös ajándékot követel címmel tudósít a német kancellár csapdahelyzetéről.
Röviddel a kancellár utazása előtt Peking nyomást gyakorol Schröderre annak érdekében, hogy az EU szüntesse meg a Kína elleni fegyverszállítási embargót. Schröder a múltban már támogatta ezt a követelést, és ezzel szembekerült a Bundestaggal, Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal.
A kínai kormány láthatóan rendkívül biztos saját tárgyalási pozíciójában, ezért a kancellár jövő heti látogatásán a fegyverembargó feloldásának kérdése a napirenden fog szerepelni. Schrödernek, aki korábban már kinyilvánította támogatását az embargó feloldása érdekében, Peking elvárása szerint latba kell vetnie kereskedelmi partnere érdekében tekintélyét az EU-nál.
Az EU a diákok 1989-es demonstrációjának véres leverését követően sújtotta Pekinget a fegyverembargóval. Tekintettel a sorozatos kínai jogsértésekre, a Tajvannal szembeni katonai fenyegetőzésre, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Bundestag is kitart az embargó mellett. Németország és Franciaország azonban fel kívánja oldani az embargót.
origo.hu
Magyar Péterék állva tapsolnak Zelenszkijnek
