Wiener Zeitung (wienerzeitung.at)
Az osztrák kormány tulajdonában lévő napilapban Oltay Edit ír a budapesti koalíció azon tervéről, hogy jelentősen csökkenteni kívánja az egyházi iskolák állami támogatását.
A magyarországi egyházak anyagi értelemben sötét idők előtt állnak. A kormány tervei, miszerint jelentősen csökkentenék az egyházi iskolák állami támogatását, a legnagyobb keresztény egyházak képviselőinél, a katolikusoknál és a reformátusoknál komoly tiltakozást váltottak ki – írja a lap.
A Katolikus Püspökkari Konferencia elnöke (sic!), Veres András püspök tekintettel az esetenkénti 20 százalékos elvonásokra keményen fogalmaz. A megszorítások jogellenesek, s gondolkodnak az alkotmánybírósági beadványon is. Miközben a kormány folyamatosan hangsúlyozza, hogy nem kerülnek hátrányba az egyházak, Veres püspök szerint, a lépés „az egyházi iskolák tanulóinak másodosztályú polgárokká történő degradálását jelenti” – olvasható a lapban.
A budapesti apostoli nuncius Juliusz Janusz érsek is tiltakozott a kormányzati tervek ellen, és rámutatott a Vatikánnal kötött megállapodásra. Az egyházak képviselői attól tartanak, hogy érzékelhetően megnehezül az egyházi iskolák és intézmények munkája. Az oktatási minisztérium ugyanakkor számokkal bizonyította, hogy a megszorításokkal csak az addig meglévő egyenlőtlenségeket számolják fel, mivel az egyházi iskolák eddig több pénzt kaptak a költségvetésből, mint az államiak – véli a cikk szerzője.
Kezdettől fogva rossz csillagzat alatt állt a Gyurcsány-kormány és az egyházak kapcsolata. Októberi hatalomjutása napján közöltek egy közvélemény-kutatást, amit a balliberális kormány megbízásából végeztek. Eszerint a magyar lakosság mindössze 13 százaléka él az egyházi tanok szerint, mindegy fele nyilatkozta, hogy ő a „maga módján” hívő. Egy kormányzati képviselő erre reagálva megjegyezte, hogy az egyházak számottevő társadalmi támogatottsággal nem rendelkeznek. Az egyházak képviselői a közvélemény-kutatás által rajzolt képet tendenciózusnak nevezték. Veres püspök arra emlékeztetett, hogy a legutóbbi népszámlálás során a lakosság háromnegyede egy keresztény egyház hívének vallotta magát – áll a napilapban.
A baloldali kormány hívei azt vetik az egyházak szemére, hogy beavatkoznak a politikába. A nagy keresztény egyházak felhívták híveiket, hogy a december 5-i népszavazáson mindkét kérdésre igennel szavazzanak. A szomszédos országok magyarlakta vidékeiről közel 500 református lelkész utazott november 28-a és december 5-e között Magyarországra, hogy az egyházak ajánlásának értelmében prédikáljanak – tartalmazza a cikk.
Annak ellenére, hogy az alkotmány világos elválasztásukat írja elő, Magyarországon folytatódik az állam és az egyház összefonódása. Az állam politikája támogatása érdekében szüksége van az egyházakra, míg az egyházak pénzügyileg függenek az államtól. A konzervatív kormányok a szétválasztást nagylelkűen az, az egyházak javára értelmezik, miközben a balliberális kormányok az elhatárolást hangsúlyozzák azért, hogy visszaszorítsák az egyházak befolyását. Ennek ellenére a rendszerváltoztatás óta az egyházak nagyobb függetlenséget élveznek, mint valaha – írja Oltay Edit a Wiener Zeitungban.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap Egy szemtelenség című írásában ismerteti a német honvédelmi miniszter válaszát a brüsszeli vádakra. Peter Struck honvédelmi miniszter visszautasította a washingtoni, brüsszeli és londoni szemrehányásokat, miszerint Németország nem veszi ki kellően a részét Irak újjáépítésében többek között azzal sem, hogy nem kíván tiszteket küldeni az iraki csapatokat kiképző NATO-kontingensbe.
„Szemtelenségnek tartom” – nyilatkozta Struck pénteken, amikor meglátogatta az Egyesült Arab Emirátusokban a Bundeswehr kiképző kontingensét. Németország „az egyetlen ország, amelyik már most is gyakorlati kiképzési segítséget nyújt és betartja az ígéreteit” – tette hozzá. „A többiek csak beszélnek, és amiatt panaszkodnak, hogy mi valószínűleg nem küldjük a katonáinkat az Irakban felállított törzskarokba. Teszik ezt akkor, amikor ők maguk semmit sem csinálnak. „Ez már valóban bosszant” – nyilatkozta a Abu Dhabiban.
Mind Brüsszel, mind Washington bírálta Németországot amiatt, hogy figyelmen kívül hagyja a NATO tanács határozatát, melyben november folyamán arról döntött, hogy 300 katonát küld Irakba az ottani csapatok kiképzésére. A Bundeswehr november 20-a óta az Egyesült Arab Emirátusban iraki logisztikai katonákat képez ki.
Németország mellett Spanyolország, Belgium, Franciaország és Görögország is megtagadta, hogy katonáit Irakba küldje. Ezen államok egy iraki NATO-misszió esetén vissza kívánják hívni tisztjeiket a vezetési törzsekből. A távozó amerikai külügyminiszter Colin Powell azt vetette ezen országok szemére, hogy aláássák a szövetség szavahihetőségét. Struck szerint Németországot ez ügyben aligha lehet bírálni.
origo.hu
Órákon át hallgattak ki egy újságírót Lakatos Márk pedofilbotrányáról
