Tokaj megmentheti Rusztot

A baloldali bécsi napilap, a Der Standard Tokaj köszönti Rusztot címmel elmélkedik a hegyaljai és a Fertő tavi borászat kapcsolatáról. A térség egyik problémája, hogy Ruszton nagyon kevés a szőlőoltvány, ezért feltétlenül fel kell vennünk a kapcsolatot a magyarokkal, ott sokkal nagyobb a klónválaszték.

A baloldali bécsi napilap, a Der Standard Tokaj köszönti Rusztot címmel elmélkedik a hegyaljai és a Fertő tavi borászat kapcsolatáról.

Robert Wenzel miatt – hangzik a válasz arra a kérdésre, hogy miért létezik még Ruszton a furmint. Hiszen kvázi ő számít a ruszti aszú – korábban a monarchia egyik legismertebb édes borának, amelynek tekintélye egykor alig maradt el a tokajiétól – főpecsétőrének. (A történelmi Magyarországon három helyen, a Tokaj-Hegyalján, az Arad megyei ménes-magyarádi borvidéken, valamint Ruszt környékén készítettek aszút. A cikk nem említi, hogy utóbbi borvidék az első világháború végéig Magyarország részét képezte – K.L.)

Wenzel a ’80-as években ügyelt arra, hogy a furmint, az ősi szőlőfajta ne tűnjön el teljesen.

Az 1880-as évek filoxéra járványa előtt a furmint számított Ruszton a legfontosabb szőlőfajtának. Jellemző, hogy a szabad királyi város 1681-ban például készpénz mellett 30 ezer liter édes bort fizetett adóként, ezután a szőlőfajta az ismeretlenség homályába süllyedt, mivel nagyon későn érik, hajlamos a hatalmas hozamra és édes boron kívül másra nem használható. Legalább is így gondolkoztak korábban. Günther Triebaumer, aki apja birtokát a közelmúltban vette át, ezzel ellentétben állítja, hogy ez lehet Ruszt legjobb fehérszőlője, ami kiválóan illik a környék konyhájához.

A négy nagy ruszti terasz közül a harmadik lenne ideális a furmintnak, ahol az aszúsodást okozó nemespenész a „botrytis cinerea” akkor támadja meg, amikor már érettek a fürtök. Lejjebb már, folytatja Günther Triebaumer, hajlamos a furmint arra, hogy olyan sokat teremjen, amiből csak teljesen jellegtelen borokat lehetne készíteni.

Az egyik probléma, hogy Ruszton nagyon kevés a szőlőoltvány, ezért feltétlenül fel kell vennünk a kapcsolatot a magyarokkal, ott sokkal nagyobb a klónválaszték.

A ruszti termelők közül Harald Tremmel még kiválóan emlékszik azokra az időkre, amikor oltványokat feketén és dobogó szívvel hozott ki Magyarországról. Megérte, mert mint azt a 2002-es furmintja is mutatja: észrevehető rokonságban áll olyan tokaji csúcsborokkal, mint az abaújszántói Pendits-birtok késői szüretelésű furmintja.