A legújabb időpont, amikor a kormány elé kerülhet a fizetésképtelenségi törvény új koncepciója, február közepe lehet – tudta meg a Napi Gazdaság Gadó Gábortól, az Igazságügyi Minisztérium (IM) helyettes államtitkárától. A törvényalkotási folyamat egy-két hónapot csúszott azért, mert az a Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi államtitkárságáról átkerült az IM-hez, az elmúlt időszakban azonban tovább folytak az egyeztetések a koncepció szövegét illetően.
Ezután erősen kérdéses azonban, hogy a korábban tervezett és kormányhatározatban megjelölt időpontra (a következő év eleje) hatályba léphet-e az új fizetésképtelenségi törvény. Jövőre ugyanis csak akkor lehet keresztülvinni jogszabályt, ha mindjárt a tavaszi ülésszakon tárgyalja azt az Országgyűlés. Molnár György, a Felszámolók Országos Egyesületének (FOE) elnöke – aki a múlt héten folytatott egyeztetéseket az IM-mel – nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a kabinet kívánságára csak 2006-ban tárgyalja majd a parlament az új törvényt.
A koncepció pedig, annak ellenére, hogy már volt néhány „kész” változata, még most is alakul. Az már most biztosnak látszik, hogy a készülő csődtörvény hatálya nem terjed majd ki az egyéni vállalkozókra – mondta Gadó.
Az ugyanis olyan számviteli szabályok bevezetését jelentené esetükben (szét kellene választani a magánvagyont és a vállalkozás vagyonát), amelyek a kelleténél bürokratikusabbá tennék az egyéni vállalkozást. Ráadásul úgy tűnik, az egyéni vállalkozókkal szemben támasztott követelések érvényesíthetők végrehajtással is. (A FOE egyébként úgy gondolja, ha az egyéni vállalkozók is bekerülhetnének ebbe a körbe, akkor csak az evahatárnál nagyobb árbevételűekre terjedjen ki.)
A magáncsőd intézményére szintén készül egy koncepció, de a magáncsőd biztosan nem lesz része az új törvénynek. Jelenleg a fizetésképtelenségi törvény részeként létezik a végrehajtási eljárás szabályozása, ez azonban átkerül a.
Az egyik nagy vitapont a zálogjoggal biztosított vagyonelemek körül van. Ezen a téren a legerősebb lobbitevékenységet a Magyar Bankszövetség fejtette ki. A bankszövetség egyik korábbi dokumentuma úgy fogalmaz: „a törvénykoncepcióban a hitelezői érdekeket még a jelenlegihez képest is háttérbe szorítják, az adósi és a felszámolói érdekek előtérbe helyezésével”.
Bár a bankok eredetileg szerették volna kivetetni a záloggal biztosított vagyont a csődvagyonból, de ez nem sikerült. Jelenleg olyan szabályozás él, amely elsőbbséget biztosít a zálogtárgyak eladásából befolyó jövedelemből a bankoknak.
A módosítás után a zálogjoggal terhelt vagyonelemekből befolyó pénzt bizonyos nem biztosított, de elsőbbséget élvező tételekre (mint a munkabér, a környezeti károk enyhítése) kell fordítani, majd a fennmaradó összeget a hitelezők kielégítése során úgy kell kezelni, hogy abban a záloggal biztosított követelésekből befolyt pénz elsődlegesen a zálogjogosultakat illesse meg.
Ezzel akár egyes esetekben jobban is járhatnak a bankok, hiszen így nem feltétlenül csak a befolyt összeg most érvényesülő 50 százalékáig kaphatják vissza a követeléseiket. Persze ez csak akkor derül ki, ha majd a törvénytervezet a részletszabályokat is kimondja. A törvény Gadó szerint a zálogjogosultak követeléseinek érvényesítésében ésszerű és arányos korlátozást vezetne be, amely megőrzi a zálogjog lényegét.
Forrás: Napi Gazdaság
origo.hu
Újabb bukott magyarellenes politikus gyorsítana a balszélen
