Európa ezúttal komoly játszmát nyert az Amerikával folytatott ipari-technikai versenyfutásban. Ennek jelentőségét érzékelteti, hogy ma négy európai állam vezetője: Jacques Chirac francia elnök, Gerhard Schröder német kancellár, Tony Blair brit miniszterelnök és José Luís Zapatero spanyol kormányfő is a délnyugat-franciaországi Toulouse-ba siet az Airbus A380-as bemutatójára.
Aki nincs az ötezer meghívott között, s a tavaszi próbarepülés vendégeinek listájáról is lemaradt, az a párizsi Le Bourget repülőtér júniusi, nyilvános bemutatóján találkozhat először a világ legnagyobb repülőgépével. A háromosztályú változatban 555, charterként pedig akár 840 utast is szállító szuperjumbót – másfél év múlva – elsőként a Singapore Airlines repteti majd, mégpedig azokon a járatain (London, New York, Tokió, Sydney), amelyekre a legnagyobb az érdeklődés.
Ez ugyanis a szupergép igazi titka. Az utóbbi években a repülőutak egy nagyon széles kör számára váltak elérhetővé, ámde a légtér telített, a légikikötőkben tolonganak a gépek, hogy minél kisebb késéssel kerüljenek a kifutópályára. Európa a környezetvédelemre, a zajszintre is kényes. Brüsszel városa nemrég inkább hagyta Lipcsébe futni a DHL gyorspostavállalat európai központját, semmint hogy még több éjjeli átrepülés zavarja meg az álmát. Vagyis: hosszú távon az nyer, aki a lehető legtöbb utast viszi el egyetlen fuvarral. Ahogy az időközben nyugállományba helyezett Concorde a drága időt spórolta meg – és a luxust is biztosította – hírességeknek és üzletembereknek New York, illetve Párizs vagy London között, úgy az A380-as azzal lesz a jövő gépe, hogy egyszerre egy kisebb sportcsarnokra való embert juttat célba.
Legalábbis az Airbusnál így gondolják. Máris tizennégy vevőt gyűjtöttek be, összesen 149 gépre. Európából az Air France és a Lufthansa van köztük tízzel, illetve tizenöttel. Ebben semmi meglepő nincs: a 35 éves Airbus igazi európai vállalkozás. Négyötöd részben az EADS konzorcium, egyötödös arányban pedig a British Aerospace a tulajdonosa. Az EADS főrészvényese pedig a DaimlerChrysler, miközben a francia, a német, a brit és a spanyol állam összesen 2,9 milliárd euróval támogatja az A380-ast. A big business és az állami akarat találkozása.
A tervek szerint három év múlva, 250 eladott gépnél lesz a vállalkozás nullszaldós, 2008-tól pedig évi 35 darab kerülne a piacra. A londoni Heathrow repülőteret üzemeltető BAA máris 641 millió eurót fektet az átalakításokba, hogy fogadni tudja a szárnyas mamutot. Úgy kalkulálnak: 2016-ra náluk már minden nyolcadik felszállásnál a légiirányító az A380-ast rögzítheti, azaz évi harmincezret. A repülők hobbiból való figyelőinek (planewatchers) ezek után Londonban érdemes majd gyülekezniük.
A légitársaságok a hatalmas költségű, eddigi majd 40 milliárd dolláros vásárlástól azt remélik, hogy az 555 férőhelyes repülőgép üzemeltetési költségei viszonylag alacsonyabbak lesznek, és ezzel a nyereség nő, amire az utóbbi két-három évben nemigen volt példa. – Ez az első gyökeresen új gép egy nemzedékre – véli Paul Moore szóvivő a brit Virgin Atlantic légitársaságtól, amely hat A380-asra adott fel rendelést.
Az amerikai rivális, a Boeing mindezt kétli. Szerintük az óriásgépek piaci szegmense túl szűk, s ezért nem is szállnak most versenybe. 13,7 milliárd eurót már megtakarítottak ezzel: eddig ennyibe került az európai szupergép. Az „XXL-es„ kategóriában egyébként az Airbus az évezred elején már lekörözte a Boeinget, holott 1998-1999 között még az utóbbinak a felénél is alig tartottak az eladási számai.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok a minap úgy döntött, hogy elássák a csatabárdot, és újra a tárgyalóasztalhoz ülnek a Világkereskedelmi Szervezet előtt fekvő legrégebbi vitában. Ennek tárgya az Airbus, illetve a Boeing milliárdos állami támogatása – amelyet természetesen mindkét esetben a másik fél kifogásolt. Brüsszeli megfigyelők ezt jó előjelnek tekintik George W. Bush újraválasztott elnök február 22-i, itteni látogatásához. Így válnak az Európa-szerte legyártott, majd Toulouse-ban egybeszerelt alkatrészek a legmagasabb szintű politika részévé. És nemcsak Amerikára vonatkozóan. Nagyon bíznak az Airbusnál abban, hogy a kínaiak – főleg a 2008-as pekingi olimpiára készülve – vesznek néhány tucatot. Ennek fényében (is) érthetőbb a kínai fegyverembargó feloldására irányuló – egyelőre eredménytelen – német és francia akarat. Viszont eltörpül az árnyékában a belső, szintén német-francia rivalizálás nemrég az EADS, most pedig az Airbus új vezetőjének kiválasztásában.
A Boeing 747-400-asban, az eddigi világrekorderben 416-an ülhetnek le. Az A380-asban akár kétszer ennyien. Ettől lesz ma olyan elégedett Chirac, Schröder, Blair és Zapatero Toulouse-ban.
Forrás: Népszabadság

Határsértés: nagyfokú rendőri intézkedés zajlott a hétvégén