Egyre több a munkanélküli

1300 milliárd forintra nőtt tavaly az államháztartás hiánya – derül ki a KSH jelentéséből. A Pénzügyminisztérium január elején 1284 milliárdos hiányról számolt be. Nőtt a munkanélküliség, stagnált a foglalkoztatottság – állapítja meg a KSH. A munkanélkülieken belül 50 százalékkal emelkedett a frissen végzett álláskereső fiatalok száma.

226 milliárd forinttal, 1300 milliárd forintra nőtt múlt évben az államháztartás helyi önkormányzatok nélkül számított hiánya. A központi költségvetés deficitje mintegy 900 milliárd forint volt. Az államháztartási hiány növekményének csaknem 70 százaléka a központi költségvetésben keletkezett – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentéséből. Mint emlékezetes, a Pénzügyminisztérium január elején azt jelentette be: az államháztartás hiánya 1284 milliárd forint volt.

A fogyasztói árak az év egészében 6,8 százalékkal, decemberben 5,5 százalékkal nőttek az egy évvel azelőttihez képest. A decemberi áremelkedési ütem alacsonyabb volt a novemberinél, ami beleillik a május óta tartó tendenciába – teszi hozzá a hivatal jelentése.

A KSH adatai szerint 2004-ben stagnált a foglalkoztatottság, nőtt a munkanélküliség. A munkanélküliek aránya az év utolsó negyedében volt a legmagasabb (6,3 százalék): ebben az időszakban tízezerrel többen voltak munka nélkül, mint éves átlagban. A legnagyobb mértékben a fiatalok munkanélküliségi rátája nőtt, a munkanélkülieken belül közel 50 százalékkal több volt a tanulmányaik befejezése után állást keresők száma, mint tavaly.

A munkanélküliség növekedéséhez hozzájárult az is, hogy a gyárbezárások egy adott helyen relatíve sok embert érintettek, ami viszonylag hosszú ideig növeli a munkanélküliek számát, különösen olyan helyzetben, amikor a nyugdíjba vonulás mind kevesebbek számára jelent kilépési lehetőséget – állapítja meg a KSH. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,6 hónap volt, a tartósan munkanélküliek aránya változatlanul magas: az utolsó negyedévben elérte a 45,6 százalékot. Tavaly a 15–64 éves népességbe tartozók 60,5 százaléka volt aktívan jelen a munkaerőpiacon, ami 9,5 százalékponttal alacsonyabb, mint az unió előző évi átlaga. Az 50–64 éves korcsoportba tartozók ez évi aktivitási rátája 1,5 százalékponttal haladta meg az előző évi átlagot, döntően annak következtében, hogy a nyugdíjkorhatár változása, a korai kilépés szabályainak szigorítása folyamatosan növeli az idősebb korcsoportba tartozók munkaerő-piaci jelenlétét – számol be a KSH.