Szijjártó Péter (Fidesz) mai sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hozott egy határozatot, mely szerint Gyurcsány Ferenc sportminiszterként méltányosságból hozzájárult egy 9 ezer négyzetméteres budapesti ingatlan elidegenítési és terhelési tilalmának feloldásához. Az eredetileg állami tulajdonú ingatlant több mint 195 millióért adta el az Ipari Szövetkezetek Sportalapítványa, majd néhány nap múlva a vevők egymilliárdos jelzáloghitelt jegyeztek be ugyanerre a területre.
A fideszes képviselő beszámolója szerint a sportalapítvány 1997-ben kapta meg az államtól – ingyen – egy Kőér utcai terület tulajdonjogát. Az akkor érvényben lévő törvények alapján az ingatlant csak sportcélokra lehetett használni – a területre kincstári elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyzésre került.
Az ingatlant később megosztották, és tavaly év elején 9 ezer négyzetméternyi területet sportcélú ingatlanként eladásra kínáltak – ezt egy vevő 195 millió forintért vette meg. (Egy sportcélú ingatlan ára, amelyet az elkövetkező 15 esztendőben csak ilyen célra lehet használni, jóval alacsonyabb bármely más terület áránál.) Az ingatlan tavaly augusztusban megkötött adásvételi szerződésében viszont szerepelt egy kikötés, miszerint a szerződés akkor lesz érvényes, ha az ingatlanra vonatkozó kizárólagos felhasználhatóságot feloldják. Ezt pedig csak a gyermek-, ifjúsági- és sportminiszter, Gyurcsány Ferenc tehette meg – hangsúlyozta Szijjártó, hozzátéve: Gyurcsány aláírta a kikötés megvalósítását kérelmező beadványt, így 2004. szeptember 13-án lehetővé vált, hogy az ingatlan kikerüljön a kizárólagos sportcélú hasznosítási körből. Szijjártó Péter úgy véli: ha a történetben nem lett volna hátsó szándék, akkor a terület eladása előtt lefolytatták volna a sportcélú használat alóli kivonást, igaz, így jóval többet kellett volna fizetnie a nyertes vevőnek.
– A szóban forgó ingatlanra egymilliárd forintos jelzáloghitelt jegyeztek be – ez alapján nyilvánvaló, hogy a terület az adásvételi árának sokszorosát éri – tette hozzá a fideszes képviselő, aki szerint különösen szomorú, hogy mindehhez a jelenlegi miniszterelnöknek is köze lehetett. Szijjártó Péter hangsúlyozta: ha Gyurcsány Ferenc a méltányossági kérelmet nem írja alá, akkor a jelzálogot sem lehet a területre bejegyezni.
Szijjártó Péter az ügyel kapcsolatban több kérdésre is választ vár Gyurcsány Ferenctől: miért kellett néhány nappal miniszterelnöki eskütétele előtt éppen ezt a méltányossági kérelmet viharos gyorsasággal elbírálnia? Miért volt szükség arra, hogy lehetővé tegye, hogy egy 195 millióért eladott területre néhány nappal később egymilliárd forintos jelzálog is bejegyezhető legyen? Felelősnek érzi-e magát a miniszterelnök a közvagyon elherdálásában való részvétele miatt? Kinek volt az érdeke, hogy Gyurcsány Ferenc a méltányossági kérelmet ilyen gyorsan aláírja, és hány ilyen kérelmet írt még alá? Tervezi-e a miniszterelnök azt, hogy egy állami cég esetleg visszabérli a szóban forgó ingatlant? –sorolta a fideszes képviselő.
Batiz András kormányszóvivő a Szijjártó sajtótájékoztatóján elhangzottakra úgy reagált, hogy a kormány úgy gondolja, egy sportingatlan akkor működik jól, ha sportcélra hasznosítják. Emlékeztetett arra, hogy az Ipari Szövetkezetek Sportalapítványa '97-ben jutott hozzá a csaknem hét hektáros területhez, amelynek megosztásáról döntött tavaly év elején. A később eladott csaknem hat hektáros telket 191 millióra értékelte egy 2004. januári ingatlan értékbecslés, ami eleve kétségessé teszi, hogy ad-hoc jellegű döntés született volna – írja az Index.
Batiz András hangsúlyozta, hogy az alapítvány által kitűzött cél megvalósult, hiszen a vételárból hét fedett teniszpálya létesült és például íjászpályát is létesítenek. A jelzáloggal kapcsolatban azt mondta: a vevő négy ingatlanra jegyeztetett be összességében egymilliárdos jelzálogjogot, ebből a Kőér utcai telekre 140 millió jutott. „Szijjártó Péter vagy téved, amit furcsállanék, vagy tudatosan félrevezeti a közvéleményt” – fogalmazott a kormányszóvivő.
