A baloldali hírmagazin, a Der Spiegel A képviselők a Köhler beszéd bojkottjával fenyegetőznek címmel ír arról, hogy az izraeli Maariv című lap beszámolt, az egészségügyi miniszter, Dani Naveh bejelentette: bojkottálni kívánja a német elnöknek, Horst Köhlernek a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok felvételének 40. évfordulóján a Knesszetben elmondandó beszédét.
„Addig, amíg a holokauszt túlélői közöttünk élnek, addig ne szólaljanak meg németül a parlamentben” – nyilatkozta Naveh. A parlament Sinui párti elnökhelyettese, Hemi Doron is közölte, ő is távol kíván maradni a rendezvénytől.
„Sohasem léptem német földre és sohasem vásárolok német terméket. Képtelen vagyok elviselni ezt a nyelvet a zsidó nép parlamentjében” – mondta Doron. Köhler beszéljen angolul- tette hozzá.
Elsőként Köhler elődje, Johannes Rau beszélt 2000-ben a Knesszetben, már öt évvel ezelőtt is számosan tiltakoztak a felszólalás ellen. Akkor a rendkívüli ülés elején a parlament elnöke, Avraham Burg elismerte, hogy igencsak nehezére esett azt engedélyezni, hogy Rau németül szólalhasson meg. Végül azért járult hozzá, mert Rau már harmincszor járt Izraelben, s „Izrael legnagyobb barátja Németországban.”
A Knesszet képviselőinek akkor egyharmada maradt távol a német vendég fellépésétől.
„Egy német politikus német nyelvű beszéde az izraeli parlamentben a holokauszt emlékének meggyalázása”, dühöngött Dov Silanski, a Knesszet korábbi elnöke.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív napilap a varsói gettó egyik utolsó túlélőjeként bemutatott, ismert irodalomkritikussal, Marcel Reich-Ranickival készített interjút Ez a bojkott-fenyegetés érthetetlen címmel. – Szerintem ez a bojkott felhívás nem csak elkeserítő, de szégyenletes és érthetetlen. Mindazok, akik a német nyelv használatát arra hivatkozva kívánják megakadályozni, hogy azt a nemzeti szocialista bűnök diszkreditálták, így az sérti a holokauszt áldozatainak emlékét, komplett őrültséget állítanak. Azok a politikusok, akik a német nyelv ellen tiltakoznak, nyilvánvalóan nincsenek tisztában azzal, hogy a német anyanyelvű zsidók milyen szerepet játszottak a modern világ szellemi életében.
Nem képzelhető el a fizika Einstein, a pszichológia Freud, a szociológia Marx, az irodalom Franz Kafka és a modern zene Gustav Mahler és Arnold Schönberg nélkül. Izrael első elnökének is egy német zsidót szemeltek ki, Albert Einsteint, aki nem tudta elfogadni ezt a megtiszteltetést. Valóban elmondható, hogy a cionizmus német nyelven született meg. Hiszen a cionista mozgalom megalakításához döntő lökést adó Herzl Tivadar mű „A zsidó állam” német nyelven jelent meg. Miként az új állam első átfogó vízióját tartalmazó „Ősújföld” is e nyelven látott napvilágot 1902-ben. Herzl nem véletlenül fontolgatta sokáig, hogy az új állam hivatalos nyelve a német legyen.
Végül Reich-Ranicki örömtelinek nevezte, hogy már nem sokáig vitatkoznak azon, szabad-e Wagnert Izraelben előadni és a parlamentben szabad-e németül megszólalni. A mostani izraeli fiatalokat ilyen kérdések már egyáltalán nem érdeklik.
origo.hu
Hamarosan bejelentést tesz Orbán Viktor
