EU-kezdeményezés az amerikai vízum-diszkrimináció ellen

Élesen megkülönbözteti az Európai Unió a jelenlegi és az újonnan belépett EU-tagokat: csak Szlovénia élvez (a régebbi tagállamokkal együtt) vízummentességet. A Világgazdaság beszámol: az uniós szervek tárgyalásokat kezdeményeznek annak érdekében, hogy az Egyesült Államok minden EU-tagra kiterjessze a vízummentességet.

Az Európai Unió tagországainak bel- és igazságügy-miniszteri tanácsa ma nagy valószínűséggel felszólítja az Európai Bizottságot, hogy kezdjen tárgyalást azon harmadik országokkal, amelyek nem biztosítják a viszonossági alapon elvárható vízummentességet az unió egyes tagállamainak. Ezen tagok közé tartozik Magyarország is, amely számára az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália jelent ilyen szempontból problematikus partnert, lévén, hogy az EU-taggá válással – a vízumpolitika közösségi harmonizációja jegyében – Magyarország számukra is vízummentességet biztosít, amelyet azonban az említett három állam nem viszonoz – írja a lap.

Elsősorban az EU és az Egyesült Államok közötti kölcsönös vízummentesség valamennyi tagállamra történő kiterjesztése téma évek óta, lévén, hogy Washington már az EU-tizenötök idején is vízumhoz kötötte a görög állampolgárok amerikai területre lépését, míg az amerikaiak számára szabad a beutazás Görögországba. Mindez a bővítéssel további kilenc tagállamot érint immár, mivel – Szlovénia kivételével – valamennyi új EU-taggal szemben amerikai vízumkötelezettség van érvényben, jóllehet, ez utóbbiak szintén csatlakoztak az amerikaiaknak szabad beutazást szavatoló közös EU-politikához.

A kérdés a kedd esti brüsszeli EU–USA csúccsal párhuzamosan tartott külügyminiszteri találkozón is napirenden volt. Ott a huszonötök nevében a cseh delegáció szorgalmazott valamennyi EU-tag felé azonos elbánást az amerikai kormánytól. Az üzenet lényege az volt, hogy az Egyesült Államoknak fel kell ismernie azt, hogy az Európai Unió a belső – utazási – határok eltörlésével a vízumpolitika szempontjából ma már egységes terület, amelyen belül, ha egyes térségekkel szemben más politikákat alkalmaznak, az lényegében diszkrimináció.

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter óvatosan, de nem elutasítóan reagált. Elismerte a felvetés legitimitását, ám jelezte, hogy az elmúlt években a vízummentesség kérdése rendkívül érzékeny, kényes témává vált, amelyet az amerikai kongresszusban behatóan vizsgálnak. Másfelől felvetette annak lehetőségét, hogy kidolgozhatnak egy olyan „útitervet”, amely mentén haladva az egyes pontok teljesítésével fokozatosan közeledni lehet majd a probléma megoldása felé.

A kérdés rendezését a leghatározottabban a magyar, a lengyel és újabban a cseh delegáció szorgalmazza. Kwasniewski lengyel államfő a közelmúltban, midőn George W. Bush amerikai elnökkel találkozott, politikai kérdésként vetette fel a problémát, megemlítve még olyan – magyar részről már régen sérelmezett – eljárásbeli furcsaságot is, hogy az amerikai hatóságok a tévedésből hibásan kitöltött vízumkérő lapokat is az „elutasított” ügyek között tartják számon, miközben kritikus számú elutasított ügy után egy ország automatikusan elveszítheti vízummentességét.