Irán nem akar atombombát

Kizárólag békés felhasználásra kívánja fordítani Irán azt a nukleáris technológiát, amivel rendelkezik. Irán nem akar atombombát, a feszültségeket nem Teherán szítja – jelentette ki budapesti sajtótájékoztatóján Kamal Harazi.

Az iráni külügyminiszter azt követően, hogy megbeszélést folytatott magyar kollegájával, Somogyi Ferenccel, újságírók előtt aláhúzta: országa nem kíván ellentétbe kerülni az Egyesült Államokkal, a két ország közötti feszültséget nem Teherán szítja.

Harazi hétfőn kezdődött kétnapos magyarországi látogatása során találkozik Mádl Ferenc köztársasági elnökkel és Szili Katalin házelnökkel, Lamperth Mónika belügyminiszterrel pedig aláírja a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazásának megelőzéséről szóló együttműködési nyilatkozatot. A külügyminiszter programjai között nem szerepel találkozó Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel.

Az MNO megkeresésére Polgár Viktor külügyi szóvivő cáfolta, hogy Gyurcsány Ferenc nemrég elhangzott, arabellenes megjegyzése miatt nem szerepel a magas rangú külföldi vendég programjában találkozó a magyar miniszterelnökkel. Tény, hogy a nemzetközi politikában fajsúlyos Irán külügyminisztere a három legfőbb közjogi méltóság közül csak kettővel találkozik kétnapos magyarországi tartózkodása alatt, s a kormányfővel való találkozó, mint Polgár fogalmazott, nem szerepel a programban. A szóvivő kitérő válazst adott arra a kérdésre, hogy a jó előre egyeztetett programban szerepelt-e az iráni külügyminiszter és Gyurcsány programja, s hozzátette: egy ilyen látogatás programja „állandóan változik”.

Kiélezett külpolitikai csatározásokhoz, az Egyesült Államok részéről burkolt háborús fenyegetéshez vezetett Irán vitatott atomprogramja, melyről Teherán három európai országgal egyeztet. Harazi mai tájékoztatóján is kiemelte, hogy Franciaországgal, Németországgal és Nagy-Britanniával tárgyalások kezdődtek (e megbeszéléseket az európaiak vélt határozatlansága miatt minapi, európai látogatásán élesen ostorozta Condolleeza Rice amerikai külügyminiszter – a szerk.), s hozzátette: egyelőre még nem bontakoztak ki e tárgyalások határozott körvonalai.

Somogyi Ferenc kijelentette: a két ország, bár a kérdések megközelítése különböző, egyetért abban, hogy az iraki választások fontos előrelépést jelentenek, s Irán éppúgy érdekelt az iraki, mint az afganisztáni rendezésben.

Irán 1993-ig az első helyek egyikét foglalta el az úgynevezett fejlődő országokba irányuló export terén évi 200 millió dolláros forgalommal, mára viszont – s ebben a mai, budapesti megbeszélésen mindkét politikus egyetértett – az évi húszmillió dollárra esett forgalom ehhez képest igen csekélynek minősíthető.