Kényszerpályák Németországban

A német munkaügyi törvények reformja szerint megvonhatják a munkanélküli segélyt egy huszonöt éves pincérnőtől, aki nem akart prostituáltként elhelyezkedni egy berlini bordélyházban – írja a News.telegraph. A szabályozás azzal a veszéllyel járhat, hogy a német munkaügyi központok tömegesen irányíthatják az állástalan nőket a szexiparba.

Megvonhatják a munkanélküli segélyt egy huszonöt éves pincérnőtől, aki nem akart prostituáltként elhelyezkedni egy berlini bordélyházban – írja a News.telegraph. A német munkaügyi törvények reformja értelmében megvonhatják a munkanélküli segélyt tőle, sőt, ha a munkaügyi központ ezt nem tenné meg, a munkaadó – ebben az esetben a bordélyház – akár perelhet is.

A News.telegraph cikke szerint a nő nem tudott elhelyezkedni informatikusként, a munkaügyi központhoz beadott anyagába pedig beleírta, hogy akár éjszakai bárban is vállalna munkát. Az állásközvetítő értesítése után felhívta a megadott számot, ám kiderült, hogy a munkaadó egy piroslámpás ház. Németországban a bordélyházak tulajdonosai adóznak és társadalombiztosítási díjat is fizetnek alkalmazottaik után, ráadásul a munkaügyi központok adatbázisain keresztül kereshetnek „munkaerőt”. Januártól hirdetést is feladhatnak a munkaügyi központokban, amelyek, ha ezt megtagadják, emiatt ugyancsak perelhetők. A német kormány egyébként adminisztratív szinten nem tesz különbséget a bordélyházak és a többi munkaadó között, ezért az ottani munkaügyi központok ugyanúgy kezelik a bordélyházakat, mint a nővéreket kereső kórházakat.

Egy német ügyvéd szerint a munkaügyi központok tömegesen irányíthatják az állástalan nőket a szexiparba, mivel hatalmas nyomás nehezedik rájuk, hogy csökkentsék a munkanélküliséget. Németországban jelenleg 4,5 millió az állástalan, ez pedig rekordnak számít az 1990-es egyesítés óta.

Hazánkban nem legális a prostitúció, így ehhez hasonló esetekre nem kell számítani. Ellenben nálunk is megszüntethető a munkanélküli járadék, amennyiben egy munkanélküli alaposabb indok nélkül visszautasít egy állást. A munkanélküli azonban nem köteles bármilyen munkát elfogadni. Az új munkahelyen ugyanis a fizetésnek el kell érnie a minimálbért, az állásnak az illető képzettségének, vagy az általa előtte 6 évig betöltött állásnak meg kell felelnie. Emellett számít az egészségügyi alkalmasság, és a munkahelyig megtett utazás ideje, amely oda-vissza nem haladhatja meg a 3 órát, a 10 éven aluli gyermeket nevelőknél a 2 órát – tudtuk meg a Pest Megyei Munkaügyi Központ jogi osztályán.

Ha egy munkanélküli nem fogad el egy, a munkaügyi központ által közvetített állásajánlatot, a közvetítőnek meg kell vizsgálnia ennek okait. Ha az indok elfogadható, akkor természetesen ez nem jár a munkanélküli járadék megvonásával – mondta Fekete László, a Foglalkoztatási Hivatal főosztályvezetője. Mint mondta, megfelelő ok nélkül nem illik elutasítani egy állást, és inkább a segélyt, a járadékot választani, mivel ez sehol nem működik – tette hozzá. Hazánkban a foglalkoztatási törvény pontosan meghatározza, ki a munkaadó, ki a munkanélküli, és milyen módon kell eljárni a különböző esetekben. A közvetítő személyesen vagy levélben értesíti az aktuális állásról ügyfelét, akinek be kell számolnia arról, mi történt az állásajánlattal.

Előfordul, hogy a munkaadó látja úgy, hogy a jelölt nem felel meg, ezt a munkaügyi központ rögzíti. Amennyiben a munkanélküli utasítja vissza az állást, felülvizsgálják ennek okait, így azonnal nem szüntethető meg a munkanélküli segély. Fekete László elmondta, szolgáltatási területen folyamatosan korszerűsítenek, igyekeznek a törvények alapján, de emberi módon kezelni az ügyeket.