die tageszeitung (taz.de)
A radikális baloldali napilapban Martin Reichert Ha a családi bíróság ülésezik című írásában foglalkozik a Németországban tapasztalható kettős mércével. Az írás apropója, hogy három berlini török fiatal a nyílt utcán végzett a leánytestvérével, mert az állítólag megsértette a család becsületét, amikor házasságon kívüli szerelmi kapcsolatot folytatott.
Ha szélsőjobboldaliak lőnének le a nyílt utcán egy 23 esztendős törököt, akkor hatalmas felháborodás söpörne végig az országon. Ha egy 23 esztendős török nőt saját fivérei lövik le, a nyílt utcán, akkor nem történik szinte semmi. Elmaradnak a szélsőjobboldali tettek alkalmával elvárt megmozdulások, nincs műsorváltozás a televízióban, elmaradnak a fáklyás felvonulások. Az emberjogi kérdésekben aktív polgárok reflexei felmondják a szolgálatot, mivel ez a történet a megszokott tettes-áldozat képbe nem illik bele – írta a lap.
Amennyiben a gyanú minden kétséget kizáróvá válik, akkor az eset egyike az ENSZ által évente mintegy ötezer esetre becsült „becsületbeli” gyilkosságnak. Bár Németország ebben a becslésben nem is szerepel. Nem azért, mintha ilyen gyilkosságok ott nem történnének, hanem azért, mert erre vonatkozó adatok nem szerepelnek a statisztikákban. Többnyire azért, mert az ilyen okból elkövetett bűncselekményeket a hatóságok nem ismerik fel. Vagy talán nem is akarják?
Die Welt (welt.de)
A konzervatív napilapban Manuel Brug Kertész is megy című írása foglalkozik a frankfurti Suhrkamp kiadó válságával.
A frankfurti kiadó válsága tovább tart, és most az „istálló legjobb lova” a Nobel díjas Kertész Imre is elhagyja a Suhrkampot. Kertész már régóta elégedetlen volt, s most a „konciliáns magyar” visszatér oda, ahonnan a sikerszériája elindult, a Rowohlt Kiadóhoz. A Rowohltnál – amely eddig is rendelkezett Kertész könyveinek zsebkönyv formában történő kiadásának jogával – lát majd napvilágot a szerző önéletrajzi ihletésű műve, a „K. Dosszié”. E könyvtől várják sokan, hogy a szerző részletes válaszokat adjon az életére, műveire, s szerzői krédójára vonatkozó kérdésekre.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Peter Bognar A forint eléri a kritikus szintet című írásában a magyar fizetőeszköz további erősödését prognosztizálja.
Tekintettel a forint további erősödésére, a szakértők egy része azzal számol, hogy a magyar fizetőeszköz a következő két hétben elérheti a kritikusnak tekintett eurónkénti 240-es határt. Amennyiben ez bekövetkezne, akkor a jegybank kénytelen beavatkozni és forintot eladni, két évvel ezelőtt már egyszer hasonló lépésre kényszerült az MNB.
A forint iránti jelentős igényt egyrészt a viszonylag alacsony ( januárban 4,1 százalékos ) infláció, másrészt az MNB hétfői 75 pontos csökkentése ellenére Európában még így is példátlan 8,25 százalékos kamat okozza.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Christoph Thanei a mohi atomerőmű várható kiépítéséről tudósít.
A közelmúltban mintegy 840 millió euróért adta el Pozsony az állami tulajdonban lévő villamos konszern 66 százalékát. A győztes Enel cég jelen lévő vezetői azonnal világossá tették be kívánják fejezni a mohi erőmű harmadik és negyedik blokkját, melynek költségét mintegy egymilliárd euróra becsülik.
A reaktort Ausztriában egyszerűen szemétnek tekintik. Ezt a felfogást erősíti, hogy a közelmúltban Wien-Hernals kerületi bírósága első fokon elismerte, hogy az erőmű a az emberi életre és egészségre veszélyes.
Der Standard (derstandard.at)
A baloldali osztrák napilap Budapest belvárosát traktorok vették blokád alá címmel, az osztrák APA hírügynökség információit átvéve tudósít a gazdák demonstrációjának első napjáról.
Tiltakozó gazdák több mint 500 traktorral vették blokád alá Budapest belvárosát, hogy elérjék a mezőgazdasági támogatások kifizetését. Azt vetik a kormány szemére, hogy az uniós területalapú támogatásokat visszatartják, és ezáltal károsítják a magyar parasztok versenyképességét.
A kormány visszautasítja a vádakat. Néhányan még azért nem kapták meg a támogatást, mert a kérvények negyedét hibásan töltötték ki, nyilatkozta a szakminisztérium egyik szóvivője. A legtöbb esetben a parasztok a valóságosnál nagyobb megművelt területet adtak meg, hogy nagyobb támogatást kasszírozhassanak.
Összesen 500 ezer hektárral nagyobb területet adtak meg. Megművelt hektáronként 35 ezer forintot kapnak, melynek 70 százaléka (sic!) uniós forrásokból, míg 30 százalékuk a magyar költségvetésből származik. (Ismert, hogy a koppenhágai megállapodás értelmében a magyar gazda az uniós támogatás 25 százalékát kapja meg, melyhez a nemzeti költségvetés még 30 százalékot tehet hozzá – K. L.).
origo.hu
Löködöd ám a k…rva anyádat!
