Külföldre mennek a magyar vállalatok

A környező országok piacai a könnyen leküzdhető nyelvi akadályok és a kulturális hasonlóság miatt vonzó területek a magyar befektetőknek. A térségen belül a magyar vállalatok számára Románia az elsődleges célterület, mivel az ottani kormány számos kedvezményt kínál a külföldi befektetőknek.

MNO
2005. 02. 07. 8:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár a magyar vállalatok számára továbbra is Románia az elsődleges befektetési célpont, az elmúlt két év néhány nagy üzletének köszönhetően a hazai tőkeexport jelentős része, összesen csaknem egymilliárd dollár Horvátországba áramlott.

Gérnyi Gábor, a gazdasági tárca kis- és középvállalatok integrációs felzárkózását koordináló főosztályának főosztályvezetője elmondta, hogy ez a tendencia a jövőben várhatóan erősödik majd. A 2007-2013-as brüsszeli költségvetés előnyben részesíti a régióban való gondolkodást és a határokon átnyúló kapcsolatok erősítését. Ennek megfelelően nagyobb összegeket lehet majd lehívni a határ menti együttműködés keretében futó regionális infrastruktúra-fejlesztést, illetve a kereskedelmi kapcsolatok erősítését szolgáló programokra – tette hozzá a főosztályvezető.

A térségen belül a magyar vállalatok számára Románia az elsődleges célterület. Tavaly november végéig 610 új magyar érdekeltségű céget jegyeztek be a hatóságok, s ezzel Magyarország 4948 céggel, a hetedik legnagyobb befektető a szomszédos országban. A bejegyzett törzstőke alapján pedig, amely tavaly elérte a 345,08 millió dollárt, a 12. helyet foglalja el. A román kormány számos kedvezményt kínál a külföldi befektetőknek. A beruházók többek között vámmentességet élveznek az importból származó technológiai berendezések, gépek, szoftverek esetén, valamint a beruházás költségeinek 20 százalékát levonhatják az adóból. A vállalkozói kedv leginkább az elmúlt két évben ugrott meg. A szektoronkénti megosztásban a cégek számának aránya szerint 30 százalékot tesz ki a nagykereskedelemmel, 24 százalékot az iparral, 16 százalékot a kiskereskedelemmel foglalkozók aránya. A tőkeapport alapján viszont a kiskereskedelem vezet 45 százalékos részesedéssel, ezt követi a banki beruházás 28 százalékkal. A magyar nagyvállalatok közül a Mol Rt. áll a mezőny élén mintegy 174 millió dollár befektetéssel. A Shell-kutak felvásárlásával a romániai üzemanyagpiac második szereplőjévé lépett elő. A Molt követi az OTP Bank Rt. több mint 60 millió dolláros, a Zalakerámia Rt. és a Richter Gedeon Rt. mintegy 20-20 millió dolláros tőkével.

Ennél jóval kisebb mértékű a Szerbia-Montenegróba irányuló befektetés. Pallós András, a belgrádi ITDH-iroda vezetője elmondta, hogy becsléseik szerint 200-300-ra tehető a Szerbia-Montenegróban bejegyzett magyar vállalatok száma, ami valószínűleg 4-5 millió dollár tőkeexportot jelent. Ezek számottevő része kis- és középvállalat és elsősorban a kereskedelem és a szolgáltatások terén tevékenykednek. Az alacsony arányú befektetés elsősorban annak tulajdonítható, hogy nem indultak meg a privatizációk. A helyzet Montenegróban valamivel jobb, ugyanis ott az előző évben a Hunguest Hotels Rt. két szállodát vásárolt mintegy 14 millió euró értékben, idén januárban pedig a Matáv megnyerte a Telekom Montenegro kiírt privatizációs tendert 114 millió euró értékben.

A másik déli szomszédunknál, Horvátországban az 1993 óta történt magyar beruházások értéke mintegy 930 millió dollárt tesz ki. A 2001-es 4,2 millió és a 2002-es évi 12,5 millió dolláros tőkeapporthoz képest hatalmas ugrást jelentett a 2003-as 564,1 millió dolláros magyar befektetés. A hirtelen növekedés oka elsősorban az, hogy tavalyelőtt a Mol megszerezte a horvát INA részvényeinek 25 százalékát, melynek értéke 505 millió dollár volt. Ezzel szemben tavaly jóval szerényebb méretű, 330 millió dollár értékű beruházásra került sor. Ez leginkább annak tulajdonítható, hogy a magyar tőke elsősorban a privatizációban látja a lehetőséget. Viszont 2003 végén a magánosítási folyamat leállt és csak 2004 második felében indult újra – mondta Sült Tibort, az ITDH zágrábi vezetője. A tavalyi év legnagyobb magyar tőkeapportja az OTP 236 millió eurós beruházása volt, melynek révén a vállalat decemberben megszerezte a Nova Banka részvényeinek 95,6 százalékát. A Horvátországban jelen lévő nagyobb vállalatok közül a Zalakerámia, a Dunapack Rt., a Duna-Dráva Cement Kft. és a Dalmácia Marina Kft. emelkedik ki.

Mező Gergely, a prágai kereskedelmi iroda vezetője közölte, hogy Csehországban 2004 első negyedévében 7,9 millió dollár tőkekihelyezés történt Magyarországról. A tavaly május előtti időszakban összesen 24 részvénytársaságot és 274 korlátolt felelősségű társaságot alapítottak. A nagybefektetők közül a Borsod-Chem, a Danubius Hotels, a Synergon és a Trigranit áll a mezőny élén.

A magas ingatlanárak és munkabérek miatt a nyugati szomszédunknál megjelenő magyar tőke nem az iparban, hanem a szolgáltatási szektorban dominál, elsősorban a vendéglátóipar, az elektronika, a belsőépítészet és a bútorkereskedelem területén. Becslések szerint Ausztriában a magyar vagy részben magyar tulajdonú vállalatok száma 100 körül van. A 2004-ben végbement beruházások értéke 18 milló euróra tehető. Az olyan nagyvállalatokon túl, mint a BorsodChem, a MÁV és a Malév, jelentős hányadot tesznek ki a kis- és középvállalatok. Berényi Ferenc, az osztrák nagykövetség kereskedelmi osztályának tanácsosa szerint a jövőben várhatóan erősödik a befektetési kedv, ha enyhülnek a munkavállalás szabadságát korlátozó átmeneti intézkedések.

Forrás: Napi Gazdaság

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.